Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli botrány nem a múlt valódi feltárását szolgálja, hanem a társadalmi megosztottság növelését, mondta Földi László nemzetbiztonsági szakértő, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója november 7-én a Hír TV Péntek 18 című műsorában. A szakértő szerint a hiba nem abban rejlik, hogy mit hoznak nyilvánosságra, hanem abban, hogy egyáltalán nyilvánosságra hoznak bármit is.
Az Magyar Nemzet beszámolója szerint Földi László a beszervezési nyilvántartások korlátaira, a névazonosságok veszélyére és a titkosszolgálati információk védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Egyetlen téves besorolás is akár az érintett egész életét és családi kapcsolatait tönkreteheti.
Öt mágnesszalag és hatvanezer karton a többmilliós rendszer árnyékában
A levéltári tájékoztatás alapján becslések szerint mintegy 160 ezer ember kapcsolódhatott az állambiztonsági hálózathoz. A nyilvánosságra hozott anyagban ennek ellenére csak körülbelül 60 ezer hatos karton szerepel, és öt mágnesszalag maradt fenn.
Földi László szerint a múlt feltárása nem szűkíthető le a hálózati személyek kartonjaira. A pártállami rendszer működtetésében ugyanis olyan tisztségviselők, vezetők és intézményi szereplők is részt vettek, akik soha nem kerültek be a beszervezési nyilvántartásokba.
A szakértő meghökkentő becslést közölt: szerinte a rendszer működtetésében részt vevők köre akár több millió emberre is kiterjedhetett. A diktatúra fenntartása ugyanis nem kizárólag az ügynökhálózaton múlt, hanem a pártállami intézményrendszer egészén.
Ide tartoztak a Kádár-rendszer gyárigazgatói, a vállalatok személyzeti vezetői, a párttitkárok, sőt a házmesterek is. E pozíciók betöltőinek kötelességük volt informálni a belső elhárítást, a kommunista államrendőrséget.
A nemzetbiztonság árát is meg kell fizetni
Földi László szerint az akták nyilvánosságra hozatala nem pusztán történelmi igazságtétel kérdése, hanem a jelenlegi nemzetbiztonságot is érintheti. A titkosszolgálatok működésének alapfeltétele, hogy meg tudják őrizni a rájuk bízott információkat és kapcsolatrendszereik titkait.
Más országok szolgálatai ugyanis mérlegelhetik, mennyire bízhatnak meg egy olyan partnerben, amelynek információi politikai döntés következtében nyilvánosságra kerülhetnek. Az Origo összefoglalójában a szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a múlt dokumentumainak kezelésekor a történelmi érdeklődés mellett a jelenlegi nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni.
A kormány a végső felelős
A műsorban szóba kerültek az adatbázisban megjelent téves besorolások és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetői felelőssége is. Földi egyértelműen fogalmazott: az intézmény vezetőjének le kell mondania, ha ilyen érzékeny adatok ellenőrzése nélkül kerültek nyilvánosságra.
A politikai felelősségről azt mondta: ekkora horderejű intézkedés nem egyetlen ember döntése, hanem kormányzati mérlegelés eredménye lehetett.
Csak egy töredékük okozott valódi kárt
Az egykori beszervezések módszereiről és a hivatásos állambiztonsági tisztek, valamint a hálózati személyek közti választóvonalról is beszélt. Szerinte a besúgóhálózat tagjainak csak egy része okozott tényleges kárt másoknak.
Egy töredéke volt az, aki valóban olyat tett, ami egy másik ember számára negatív következményekkel járt. Sokan egyszerűen csak beszéltek valamiről, mert kérdezték őket, vagy valamilyen nyomás hatására működtek együtt.
A titkosszolgálat eszköz a mindenkori politika kezében
Földi László a diktatúrák és a demokráciák titkosszolgálati működését is összehasonlította, ahogy arról a Hír TV műsora is beszámolt. Szerinte a módszerek és az alapvető működési elvek sok tekintetben hasonlóak, a döntő különbség azonban abban rejlik, hogy a politikai vezetés milyen célokra használja fel ezeket az eszközöket.
Szerinte mindig a politikusok döntenek arról, hogy mit tesznek, és mit nem tesznek. A politika cirkuszt akart az aktákból, nem a múlt valódi, szakmailag megalapozott feltárását.
Gyakori kérdések az ügynökakták botrányáról
Miért kritizálja Földi László az akták nyilvánosságra hozatalát?
Mert szerinte a nyilvánosságra hozatal nem az igazság feltárását szolgálja, hanem a társadalmi megosztottságot növeli, és a téves besorolások miatt érintettek egész életét tönkreteheti.
Hányan dolgozhattak a kommunista állambiztonsági rendszernek?
A becslések szerint mintegy 160 ezer ember kapcsolódhatott a hálózathoz, Földi László szerint azonban a rendszer működtetésében részt vevők köre akár több millió emberre is kiterjedhetett.
Miért érintheti a jelenlegi nemzetbiztonságot az akták publikálása?
Mert a külföldi partnerekükhöz hasonlóan más országok szolgálatai is mérlegelhetik, mennyire bízhatnak meg egy olyan titkosszolgálatban, amelynek információi politikai döntés révén nyilvánosságra kerülhetnek.