Magyar Péter miniszterelnök 2026. november 5-én példátlan lépésre kényszerült: nyilvános Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot Lezsák Sándor volt kormánypárti parlamenti alelnöktől, miután a november 4-én részlegesen nyilvánosságra hozott ügynökakták adatbázisa informatikai hiba miatt tévesen tüntette fel hálózati személyként. Az Index elemzőjeként Nagy Attila Tibor az Indexnek adott elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök sietsége megbosszulta magát, és a kormányfő most saját maga adott fegyvert ellenfeleinek.
A szocialista rendszer állambiztonsági iratai közül a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a hálózati adattár online kereshetővé váltak. A lépés önmagában régi adósság törlesztése: a rendszerváltás óta eltelt harminchat évben a politikai elit nem volt képes megnyugtatóan lezárni az ügynökkérdést. A nyilvánosságra hozatal azonban csak részleges, hiszen nem tartalmazza a hírszerzésre vonatkozó adatokat és az ügynökök jelentéseit, ráadásul számos irat az idők során megsemmisült.
Politikai erődemonstráció az ügynökaktákból
Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péternek kettős érdeke fűződött a hatos kartonok megnyitásához. Az egyik a korábbi politikai elitektől való elhatárolódás, a tisztás rendszerváltás szimbolikus kifejezése. A miniszterelnök már 2024 márciusában és áprilisában, politikai pályája kezdetén elhatárolódott mind az ellenzéki, mind a fideszes elittől, sőt az 1990 óta eltelt időszakot is kritikusan értékelte.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter a november 4-i sajtótájékoztatón is hangsúlyozta: az ügynökakták megnyitásával olyan problémát oldanak meg, amelyet az elmúlt harminchat évben az ország vezetőinek nem sikerült rendezniük. A lépés a korábbi elitek gyakorlatával való szakítás jelképe, amely azt üzeni: lám, mi ebben is mások vagyunk, mint az eddigiek.
A történelmi igazságtétel pártpolitikai csatatérré vált
A másik érdek már jóval keményebb politikai számítás. Az Országgyűlés hétfői ülésén, két nappal a nyilvánosságra hozatal előtt, a miniszterelnök előre belengette, hogy a Fidesz és a KDNP frakcióinak tagjai közül sokan szerepelhetnek az ügynöklistán. Ezzel, ahogy Nagy Attila Tibor fogalmazott, a pártpolitika csatamezejére vonta az ügynökakták kérdését.
Az elemző szerint Magyar Péter miniszterelnökké választása után sem hagyott fel politikai ellenfelei lejáratásával, sőt immár a hatalom eszközeit is felhasználja erre. A parlamenti házszabályok korlátlan időt adnak a miniszterelnöknek a napirend előtti felszólalásokra, és ezt a lehetőséget sok esetben durva, személyeskedő támadásokra használja fel az ellenzéki frakciók ellen. A cél világos: a Fideszt a korábbi romlott, korrupt politikai elitek közé sorolni.
Az eredeti tervek szerint az iratokat október 23-án, az 1956-os forradalom 70. évfordulóján tették volna közzé. Az előkészületek elhúzódása miatt a közzététel november 4-re csúszott, arra a napra, amelyen 1956-ban a szovjet csapatok átfogó fegyveres támadást indítottak a magyar forradalom leverésére. A sietség azonban megbosszulta magát.
Azzal, hogy maga az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ismerte el a Lezsák Sándor-ügyben az informatikai hibát, a kormány lehetőséget adott a Fidesznek arra, hogy megkérdőjelezze az adatbázis hitelességét. A kínos malőrt példátlan lépés követte: a miniszterelnök november 5-én nyilvánosan kért bocsánatot Lezsák Sándortól.
Februárban újra felbolydulhat a közélet
Pártpolitikai számításra utal az is, hogy a beszervezési dossziék tartalmának nyilvánosságra hozatalát február 27-ig elnyújtják. Ez újabb jelentős közéleti visszhangot válthat ki, és a történetmesélést ismét Magyar Péterék irányítják, míg az ellenzék csak követő üzemmódban képes működni.
Az Index elemzésében Nagy Attila Tibor emlékeztetett arra, hogy a tisztás kormány fél éve tartó kormányzása alatt sorra dobott a közvélemény elé olyan témákat, amelyekből a korábban tizenhat évig kormányzó, majd súlyos vereséget szenvedő Fidesz nem tudott jól kijönni. Ilyen volt a Rogán-féle minisztériumi épület szivarszobája, az előző kormányzat ügyeinek feltárása és a büntetőjogi felelősségre vonás. Az ügynökakták ügye ebbe a sorba illeszkedik.
Az elemző szerint a Fidesz az előző tizenhat évben, kétharmados többsége ellenére sem rendezte az ügynökkérdést, Magyar Péter pedig most ezt a mulasztást igyekezett a maga javára fordítani. A párt mégis elkerülte a legrosszabbat: eddig nem került elő hiteles dokumentum Orbán Viktor ügynökként történt beszervezéséről, sőt a volt miniszterelnök olyan iratokat tett közzé, amelyek szerint a III/III-as csoportfőnökség sikertelenül próbálta beszervezni, később megfigyelték. Az ügynökakták megnyitása tehát nem mér végzetes csapást a Fideszre, ahogy Nagy Attila Tibor összegezte.
A német példa: a múlt feltárása nem garantál megnyugvást
Az elemző az NSDAP egykori tagnyilvántartásának példáján mutatta meg, hogy a diktatúrák örökségének feldolgozása hosszadalmas, ellentmondásokkal terhelt folyamat. A náci párt 1945-re mintegy 8,5 millió tagot számlált, tagnyilvántartásának széles körű internetes hozzáférhetővé tételére mégis egészen 2026-ig kellett várni. A Német Szövetségi Levéltárban őrzött eredeti iratok teljes körű online elérése legkorábban 2028-ban válhat lehetővé.
A német tapasztalat azt is figyelmezteti: a múlt feltárása önmagában nem vezet megnyugváshoz, főleg akkor, ha a dokumentumok értelmezése újabb konfliktusokat gerjeszt. Kurt Georg Kiesinger NSDAP-tagsága ellenére 1966-ban az NSZK kancellárja lett, és múltja évtizedekig heves indulatokat váltott ki. A magyarországi vitákat ráadásul a közösségi média hozzászólásfolyamai is tovább szítják. Az ügynökakták körüli felháborodás és politikai feszültség csillapodására Nagy Attila Tibor szerint csak később lehet számítani.
Gyakori kérdések az ügynökakták megnyitásáról
Mikor és mit hoztak nyilvánosságra az ügynökaktákból?
2026. november 4-én online kereshetővé váltak a szocialista rendszer állambiztonsági iratai közül a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a hálózati adattár. A beszervezési dossziék tartalmát február 27-ig fokozatosan teszik közzé.
Miért kért bocsánatot Magyar Péter Lezsák Sándortól?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elismerte, hogy informatikai hiba miatt Lezsák Sándor tévesen hálózati személyként jelent meg az adatbázisban, holott a mágnesszalagos nyilvántartás szerint megfigyelt volt. A miniszterelnök november 5-én Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot tőle.
Miért nem teljes körű a nyilvánosságra hozatal?
A közzétett anyag nem tartalmazza a hírszerzésre vonatkozó adatokat és az ügynökök által írt jelentéseket, és számos irat az elmúlt évtizedekben megsemmisült, ahogy az Index beszámolt róla.