2026. november 4-től, szerdától bárki név és születési adatok megadásával idegenek állambiztonsági múltjába is belekereshet a nyitottaktak.hu oldalon, ahol az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának digitalizált iratai válnak nyilvánosan kereshetővé. A lépés azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek a politikai szlogenek mutatják: a nyilvánosságra hozatal újra felszakíthat régi sebeket, miközben a rendszer valódi irányítói soha nem álltak felelősségre.
A Blikk szerdaesti beszámolója szerint a mágnesszalagok, az úgynevezett 6-os kartonok és a beszervezési naplók szerdától elérhetők, míg a „B dossziékat” 2027. február 25-én nyitják meg. A honlap útmutatót is ad az állambiztonsági szakzsargonhoz, a kereső pedig táblázatban mutatja meg, milyen adatokat tartalmaz a rendszer a keresett személyről.
Kiket szerveztek be valójában?
Mező Gábor történész szerint az „ügynökakták megnyitása” jól hangzó, de tartalom nélküli politikai szlogen, amellyel a pártok a választókat tévesztik meg. Mint fogalmazott: az alapkérdés az, hogy kit is kellett egyáltalán beszervezni.
„A rendszerhű kommunistákat, párttitkárokat, gyár- és iskolaigazgatókat, termelőszövetkezeti elnököket, katonatiszteket, önkéntes rendőröket nem, és a hozzájuk tartozó, a rendszer fenekét fényesre nyalókat sem, azok maguktól jelentettek mindenkiről mindent. Akit be kellett szervezni, azt pont azért szemelték ki, mert önként nem volt hajlandó dalolni” – mondta a kutató.
A beszervezési rendszer egy piramis volt. Az alján a megzsarolt, vagy megzsarolni próbált kisemberek álltak, felettük azok, akikről a jelentések készültek, majd az önbuzgalomból jelentők, a tartótisztek, a szigorúan titkos állambiztonsági alkalmazottak, a csúcson pedig a rendszer működtetői. A rendszerváltás idején és az azt megelőző mágnesszalag-törlések során az ügynöklisták és a kulcsfontosságú hálózati iratok jelentős részét szándékosan megsemmisítették vagy eltüntették, így a kép, amit az akták adnak, szükségszerűen hiányos és torz.
Egy 56-os hős és egy Fradi-legenda tragédiája
Mező Gábor szerint minden beszervezés mögött egyéni sors, tragédia rejlett. Az akták nyitásával csak a kommunista rezsimek idején megzsarolt kisemberek kerülnek újra a porondra, „lehet őket köpködni anélkül, hogy elemeznénk, megértenénk az egyéni tragédiákat”.
A történész egy 1956-os hős példáját is felhozta: a forradalom után megverték, megfenyegették, a gyerekeivel zsarolták, így aláírt, és három évig jelentett. A dossziéban az is benne maradt, hogy bántalmazás miatt engedett a hatalomnak. „Ha az özvegye megtudja, hogy a hősként tisztelt férje ügynök volt, belehalhat. Erre gondolt valaki?” – tette fel a kérdést.
Különösen árnyalt a Novák Dezső-eset. A Fradi egykori játékosa, később edzője azért került a hatalom célkeresztjébe, mert a kor sztárjairól, Albert Flóriáról és Varga Zoliról kellett jelentenie. Amikor lebukott, játékostársai egy téglát akasztottak a mezére az öltözőben. Ennyit ért akkor egy ember élete. Novák egy kisgyerekkel élő, várandós feleségű, olimpiai bajnok Európa-klasszis volt, akit döntés elé állítottak: vagy aláír, vagy börtön és tönkretett karrier.
„Meg szoktam kérdezni az előadásokon a nézőknek: ők nem írtak volna alá? Én sem tudom, mit tettem volna. Nem mondom, hogy biztosan aláírtam volna, de azt sem hazudhatom, hogy biztosan nem írtam volna alá. Ezért legyünk nagyon óvatosak az ítélkezéssel, és vegyük észre a lényeget: maga a rezsim volt aljas, létrontó” – foglalta össze Mező Gábor.
Ki az áldozat, ki a bűnös?
A kutató szerint az ügynökkérdés egy ördögien összetett, aljas rendszer volt, egy politikai furkósbot. Le lehetett járatni vele korábban Csurka Istvánt vagy Torgyán Józsefet, akik ugyan nem jelentettek, de szerepeltek az aktákban, velük próbálkozott a rendszer. Most a rendszerváltás óta eltelt idők politikai szereplői és családtagjai következnek, olyan emberek számára is nyilvánossá téve az adatokat, akik nem ismerik a történelmi hátteret.
„Az az igazság, hogy az igazi bűnösök, a diktatúra irányítói, fő szekértolói sohasem lettek felelősségre vonva, sőt, aki akarta, átmentette a hatalmát, a kapcsolatrendszerét. És akkor most megint állítsuk fel a porondra az ügynököket, és köpdössük le őket? Ezt nem szabad. Mi, a magyar nemzet viselkedjünk felnőttként. Ne ítélkezzünk, és főleg ne elsőre” – mondta.
Mennyire hitelesek az iratok?
A nyilvánosságra hozatal méretéről a 24.hu beszámolója közli: mintegy 50-60 ezer egykori ügynök neve és adatai válnak elérhetővé szerda délelőtt a nyitottaktak.hu oldalon. Az adatot Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója közölte az MTI-vel.
A szakemberek ugyanakkor óvnak attól, hogy mindent elhiggyünk a diktatúra iratainak. A 444 híradása szerint az állambiztonsági iratok tartalma nem minden esetben valós, és egészen biztosan nagyon hiányosak. Aki tehát rákeres egy névre, számítson arra, hogy olyasmit is találhat, amire nem számított, és amit nem feltétlenül szabad készpénznek venni.
Az Enyugat összefoglalója szerint az oldalon az egykori állambiztonsági szervek fennmaradt dokumentumai között lehet majd kutatni, a közzétett iratok pedig letölthetők is. A keresés egyszerű: a megnyitott aloldalon a „keresés” gombbal továbblépve névre és születési adatokra lehet rákeresni, és ha a keresés találatot hoz, a rendszer táblázatban jelzi, hol találhatók a részletek.
Legyünk óvatosak az ítélkezéssel
A magyar nemzetnek ez a fejezete nem közös szertartással való köpdözésre való, hanem megértésre. Aki valakit érdekel, családi, baráti vagy más okból, tegyen meg annyit, hogy rendesen utánanéz, és csak utána próbálja megítélni az egészet. A dossziék mögött ugyanis ott van egy szétvert FTC, egy megzsarolt 56-os hős, egy kolostorba fürkészeket küldő rendszer, és ott van a bűnösök felelősségre vonásának hiánya is.
Gyakori kérdések
Mikor és hol lehet keresni az ügynökaktákban?
2026. november 4-től a nyitottaktak.hu oldalon lehet név és születési adatok megadásával keresni, eddig csak a saját iratokat lehetett megnyitni.
Mely iratok nyílnak meg először?
Szerdától a mágnesszalagok, a 6-os kartonok és a beszervezési naplók lesznek elérhetők, a „B dossziékat” 2027. február 25-én nyitják meg.
Mennyire megbízhatók az állambiztonsági iratok?
A szakemberek szerint nem minden esetben valós a tartalmuk, és egészen biztosan nagyon hiányosak, mivel a rendszerváltás idején az ügynöklisták jelentős részét szándékosan megsemmisítették.