A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) botrányosnak és jogellenesnek minősítette a tőkepiaci törvény november 4-én, gyorsított eljárásban elfogadott módosítását, és Baka András köztársasági elnöktől annak visszaküldését kéri az Országgyűlésnek. A szervezet szerint a jogszabály gyakorlatilag kiiktatja azokat a kisbefektetői garanciákat, amelyeket az Európai Unió kötelezően előír.
A módosítás egy, az állami vagyon védelmét célzó salátatörvénybe csomagolva érkezett, és a 24.hu beszámolója szerint megkönnyíti a 4iG és az MBH Bank állami átvételét. Az hvg.hu által közölt adatok alapján a parlament előzetes társadalmi egyeztetés nélkül, rekordgyorsasággal szavazta meg a csomagot, amelyet Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes terjesztett be.
Mit szabályoz a tőkepiaci törvény módosítása?
A hatályos szabályozás szerint, aki egy tőzsdei társaságban átlépi az úgynevezett befolyási mértéket, köteles nyilvános vételi ajánlatot tennie a többi részvényes felé, méghozzá a meghatározott elvek szerint számított, a lehetséges vételárak közül a legmagasabb értéken. Ez az előírás a tőkepiac legfontosabb kisbefektető-védelmi intézménye.
A mostani módosítás azonban kivételekkel és extra felmentésekkel gyakorlatilag használhatatlanná teszi ezt a mechanizmust. A TEBÉSZ közleménye szerint a kötelező vételi ajánlat akár hat hónapig is elhúzható, sőt teljes mentesség is szerezhető alóla, miközben az érintett részvényes a szavazati jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja.
A jogvédők figyelmeztetnek: a jövőben olyan kivételezett szereplők is megjelenhetnek, akik a szavazati korlátozás alá eső jogokat is érvényesíthetik, a többi részvényes rovására, vételi ajánlat megtétele nélkül.
Kinek jó a kivételezés?
A TEBÉSZ összegzése szerint az új szabályokkal az állam és bármely „ügyeskedni képes” nagybefektető a kisrészvényesek kárára, előzetes és utólagos jogi következmények nélkül forgathatja bármelyik tőzsdei társaság sorsát. A jogszabály nevesít olyan tőkepiaci szereplőket, akiken keresztül vételi ajánlattételi kötelezettség nélkül váltható meg egy tőzsdei cégben az irányító részvénytöbbséget birtokló személye.
A 444 híradása rámutat egy további résre: a befektetési jegyek hatvan százalékával rendelkező tulajdonos kezdeményezheti az alapkezelő cseréjét, ami egy cég tulajdonosváltásával is járhat. A törvényjavaslat indokolása szerint ilyenkor „nem szándékolt részesedésszerzés” történik, így a nyilvános vételi ajánlat kötelezettség nem indokolható.
Egy másik módosítás értelmében még összehangolt magatartást sem jelentene, ha az alapkezelő és a jegytulajdonosok különböző társaságokon keresztül birtokolnák ugyanazon tőzsdei társaság részvényeit. Vagyis egy zárt körű befektetési alap és jegytulajdonosai érdekében értelmetlenné válnának az EU minden vonatkozó kisbefektető-védelmi előírása.
Alkotmánybírósági és uniós ütközések
A TEBÉSZ álláspontja szerint a felmentési szabályok ellentétesek a tőkepiaci törvény preambulumában foglalt jogelvekkel, az Alkotmánybíróság több határozatával, valamint az Európai Uniónak a tőkepiacok működéséről és a befektetők védelméről szóló, kötelezően betartandó rendeleteivel. Ahogy a Világgazdaság megírta, a jogvédők ezért fordultak az államfőhöz.
A szervezet első körben azt kéri Baka Andrástól, hogy a módosítást küldje vissza átdolgozásra. A második tárgyalás során a tőkepiaci törvény kisbefektető-védelmi elvekkel ellentétes rendelkezéseit ki kellene venni a szövegből.
Milyen következményekkel járhat?
A TEBÉSZ szerint ha így marad a jogszabály, jelentősen nő a kivételezett szereplők köre, és Magyarországon teljesen kiüresednek a befektetővédelem európai elvei. A jogvédők akár tőzsdei árösszeomlásoktól is tartanak, amelyeket a kisbefektetők akaratukon kívül élnének meg, miközben a nagybefektetők ebből is profitálnának.
A közlemény a kisbefektetőkkel szembeni „legellenségesebb” változásként azt nevezi meg, hogy egyes atipikus esetekben a kötelező vételi ajánlatot elegendő lesz a befolyásszerzést követően, hat hónap múlva megtenni. Ez idő alatt az új nagyrészvényes minden korlátozás nélkül érvényesítheti irányítói jogait.
Salátatörvény és gyorsított eljárás: a minta ismerős
A Privátbankár észrevétele szerint a miniszterelnök-helyettes által benyújtott, majd gyorsított eljárásban elfogadott salátatörvény módszere ismerős azokból az időkből, amelyeket a jelenlegi kormányzat a legelevenebb színekben kritizált. Az előzetes társadalmi egyeztetés kihagyása, a több törvénybe ágyazott módosítás és a villám szavazás együttese nem a jogállamiság, hanem a kényelem eszköze.
Egy nemzeti konzervatív szemlélet számára ez a lépés kétszeresen is elfogadhatatlan. Egyrészt sérti a tulajdont és a tisztességes piaci versenyt, amelyek nélkül nincs működő tőkepiac és nincs valódi nemzeti gazdaság. Másrészt aláássa a jog biztonságát: ha a kisbefektető, az egyszerű magyar megtakarító nem számíthat a szabályok egyenlő alkalmazására, akkor a tőkepiacba vetett bizalom összeomlik, és a megtakarítások külföldre áramlanak.
A tőkepiac nem szalonjáték. Aki tőzsdére viszi a cégét, a nyilvánosság előtt vállal kötelezettségeket, és a kisrészvényesek e kötelezettségek betartására építik a döntéseiket. Ha a nagyok kibújhatnak ez alól, miközben a kicsik maradnak a szabályok szorításában, akkor nem piac működik, hanem kivételezés.
A labda most a köztársasági elnöknél van. Baka András dönthet úgy, hogy aláírja a jogszabályt, vagy visszaküldi az Országgyűlésnek. A TEBÉSZ határozott álláspontja szerint az utóbbi az egyetlen tisztességes út: a kisbefektető-védelmi elvekkel ellentétes rendelkezéseknek nem szabadna hatályba lépniük.
Gyakori kérdések a tőkepiaci törvény módosításáról
Miért kéri a TEBÉSZ a törvény visszaküldését?
A TEBÉSZ szerint a november 4-én elfogadott módosítás súlyosan sérti az EU által megkövetelt kisbefektetői jogokat, ezért Baka András köztársasági elnöktől annak átdolgozásra történő visszaküldését kéri.
Milyen cégek átvételét könnyíti meg a módosítás?
A jogszabály többek között Jászai Gellért 4iG-je és Mészáros Lőrinc MBH Bankja állami átvételét könnyíti meg, vételi ajánlattételi kötelezettség nélkül.
Mit jelent a kötelező nyilvános vételi ajánlat?
Aki egy tőzsdei társaságban átlépi a befolyási mértéket, köteles a többi részvényes felé nyilvános vételi ajánlatot tennie, a lehetséges vételárak közül a legmagasabb értéken. A módosítás szerint ez a kötelezettség akár hat hónapig elhúzható, vagy teljes mentesség is szerezhető alóla.