Szerbia titkosszolgálata, a Biztonsági és Információ Ügynökség (BIA) a korábbi kormányzat idején újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelt, derül ki a Radar oknyomozó hetilap által nyilvánosságra hozott dokumentumokból. A leleplezés október 25-i szerbiai parlamenti választást követő hatalomváltás árnyékában jelent meg, és egyre szélesebb körben követelik a hírszerzés működésének kivizsgálását.
Az hvg.hu beszámolója szerint volt olyan érintett, akinek a telefonján a Pegasus kémszoftvert azonosították. A választások után egyre többen követelik a titkosszolgálat vezetőinek felelősségre vonását és az ügynökség átfogó átalakítását.
Kinek a telefonján találtak Pegasus kémszoftvert?
A Radar által bemutatott dokumentumok szerint a BIA június 12-től bírósági engedéllyel figyelte meg a hetilap munkatársait, hivatalosan kémkedés gyanújával. Az engedélyt július 15-én és szeptember 9-én meghosszabbították. A megfigyelés a belgrádi szerkesztőség helyiségeire, a főszerkesztő és más újságírók lakására és gépkocsijára is kiterjedt, a titkosszolgálat fizikai megfigyelést is alkalmazott.
A lehallgatásokat október 22-én, három nappal a parlamenti választás előtt szüntették meg, miután Vladimir Orlic, a BIA igazgatója maga kezdeményezte az intézkedések visszavonását, arra hivatkozva, hogy nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékot. A dokumentumokról az al-Dzsazíra televízió balkáni irodája is beszámolt, a történetet a Telex is átvette.
A SHARE alapítvány szeptemberben arról számolt be, hogy 2026 eleje óta legalább 14 ember telefonját vették célba fejlett kémszoftverekkel Szerbiában. Az érintettek között egyetemisták, aktivisták és ellenzéki politikusok is voltak. Az egyik egyetemista telefonján a Pegasus kémszoftvert, egy másik készüléken a NoviSpy nevű megfigyelőprogramot azonosították. A támadások megrendelőinek személyét nem sikerült megállapítani.
Ügyészek lehallgatása és a korrupciós nyomozás
A Radar arról is beszámolt, hogy a titkosszolgálat a szervezett bűnözés elleni ügyészség több munkatársának telefonbeszélgetéseit és elektronikus levelezését is ellenőrizte, áprilistól októberig, hivatalosan szintén kémkedés gyanújára hivatkozva. A hetilap névtelen forrásai szerint azonban a valódi cél az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. novemberi leomlásával kapcsolatos korrupciós nyomozás figyelemmel kísérése lehetett. A megfigyelt ügyészeken keresztül a BIA más ügyészségi vezetők beszélgetéseihez is hozzáférhetett.
Az adatok szerint a BIA igazgatója négy nappal a parlamenti választás után kezdeményezte e megfigyelések megszüntetését. A történetet a Infostart is közölte, kiemelve a Pegasus-szoftver szerepét.
A titkosszolgálat tagad, az újságírószervezetek felelősségre vonást követelnek
A BIA hivatalos közleményében visszautasította a lehallgatással kapcsolatos állításokat, és azokat a biztonsági helyzet destabilizálására irányuló kísérletnek nevezte. A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) ennek ellenére Vladimir Orlic azonnali leváltását és a megfigyeléseket kezdeményezők, engedélyezők és végrehajtók felelősségének független kivizsgálását követelte. A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) és a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) szintén elítélte a történteket.
A Vreme hetilap szerdán megjelent elemzésében Milimir Lukic, a belgrádi fellebbviteli bíróság bírája a BIA megszüntetését és egy új, demokratikus ellenőrzés alatt működő hírszerző ügynökség létrehozását sürgette. A bíró szerint a titkosszolgálat rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik, miközben működésének érdemi ellenőrzése nincs biztosítva.
Különösen súlyos, ha egy állami titkosszolgálat azokat az ügyészeket figyeli meg, akiknek a bűncselekmények kivizsgálása a feladatuk.
Lukic ezt az ilyen gyakorlatot az állami intézmények működése elleni támadásnak nevezte. A Vreme felidézte azt is, hogy a belgrádi fellebbviteli bíróság egy kilenc egyetemista ellen indított büntetőeljárásban jogerősen kizárta a BIA által törvénytelen titkos megfigyeléssel, hangfelvétellel és lehallgatással megszerzett bizonyítékokat. Az egyetemistákat a tavaly júniusi tüntetést követően az alkotmányos rend elleni bűncselekmény előkészítésével vádolták meg.
Rejtett lehallgatókészülék a egyetemi előadóteremben
Október 30-án a belgrádi jogi kar egyik előadótermében hang- és képrögzítésre alkalmasnak vélt berendezést találtak egy lámpában elrejtve. A teremben korábban egyetemi hallgatói gyűléseket is tartottak. A rendőrség lefoglalta a berendezést, de egyelőre nem bizonyított, hogy azt a BIA helyezte el.
Ki alakította a titkosszolgálatot politikai eszközzé?
Predrag Petrovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója a Vremének elmondta, hogy a 2012-ben hatalomra került Szerb Haladó Párt (SNS) fokozatosan politikai ellenőrzése alá vonta a hírszerzést. A vezetői kinevezések, a személyi állomány átalakítása és a külső ellenőrzés gyengítése olyan rendszert hozott létre, amelyben a titkosszolgálat működése nagyrészt átláthatatlanná vált.
A szakértő figyelmeztetett: a választási vereséget követően a titkosszolgálat egyes vezetői megpróbálhatnak kapcsolatokat kiépíteni az új politikai hatalommal, hogy befolyásukat megőrizzék. Emiatt önmagában az igazgató leváltását nem tartja elegendőnek.
Zagorka Dolovac szerbiai legfőbb ügyész október 29-én kötelező utasítást adott ki a hivatalos dokumentumok megsemmisítésének megakadályozására, mivel információk szerint egyes állami intézményekben, köztük a titkosszolgálatoknál iratok eltüntetésére kerülhet sor. A szakértők szerint a hírszerzés átalakításának egyik legfontosabb feltétele a korábbi megfigyelések dokumentumainak megőrzése, a törvénysértések független kivizsgálása és a felelősség megállapítása. A titkosszolgálati akták megnyitását is sürgették, példaként említve a kommunista állambiztonsági iratok magyarországi nyilvánosságra hozatalát.
A BIA-t 2002-ben hozták létre a korábbi állambiztonsági szolgálat átalakításával. A bírálók szerint az akkori reform nem számolta fel teljesen a politikai titkosrendőrség korábbi működési mechanizmusait, így a mostani szerbiai hatalomváltás lehetőséget teremthet a hírszerzés demokratikus ellenőrzésének megerősítésére.
Gyakori kérdések a szerb titkosszolgálati botrányról
Kiket figyelt meg a szerb titkosszolgálat?
A Radar dokumentumai szerint a BIA újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelt a korábbi kormányzat idején, hivatalosan kémkedés gyanújával.
Milyen kémszoftvereket azonosítottak Szerbiában?
A SHARE alapítvány jelentése szerint legalább 14 ember telefonját vették célba fejlett kémszoftverekkel 2026 eleje óta, köztük a Pegasus és a NoviSpy programokat azonosították.
Mit követelnek a szerb újságírószervezetek?
A NUNS a BIA igazgatójának azonnali leváltását és a megfigyelések kivizsgálását követeli, más szervezetek pedig az ügynökség átfogó átalakítását sürgetik.