A lemondott főügyész szerint a nyomozás adatai egyértelműen mutatják: a miniszterelnök személyesen adott utasítást a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. Fürcht Pál nyílt levelet tett közzé, amelyben a köztársasági elnökhöz fordul, és a jog uralmát követeli a hatalommal szemben.
Mit állít Fürcht Pál az aranykonvoj-ügyben?
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5-én az ukrán pénzszállítókat fogják el” – írja Fürcht Pál, volt főügyész abban a nyílt levélben, amelyet ügyvédje, Horváth Lóránt osztott meg a Facebook-oldalán.
A volt főügyész szerint a titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4-én egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, sőt magával a legfőbb ügyésszel is. A nyomozás elrendeléséről szóló ügyészi utasítás rekordidő alatt, a törvényben biztosított három nap helyett 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál.
Miért mondott le Fürcht Pál?
Fürcht hangsúlyozza: nem menekülésből mondott le 2026. június 8-án, hanem mert „nem volt vállalható többé számomra a helyzet”. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusában arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügy „egy politika által kreált ügy”.
„A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt jelentette nekem, az akkori főügyésznek, és én jelentéstételi kötelezettségemnek eleget téve jelentettem a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt” – írja Fürcht.
Mi köze van Szathmáry Zoltán testvérének az ügyhöz?
A legfőbbügyész-jelölt, Szathmáry Zoltán testvére jelen volt, amikor az ukrán pénzszállítókat elfogták, megbilincselték, illetve a fejükre csuklyát húztak. Fürcht szerint a testvér felelősségét nem lehetett vizsgálni, mivel őt csak tanúként hallgathatták volna ki. Ez ellen a volt főügyész szóban és írásban is tiltakozott.
„Ennek közokiratba foglalt nyoma van, igaz, dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes engedélye kellene ahhoz, hogy bárki megtekintse” – teszi hozzá.
Miért indult fegyelmi eljárás Fürcht ellen?
Fürcht Pál a levélben kitér az ellene indított fegyelmi eljárásra is. Szerinte érthetetlen, hogy miért szeptember 9-én indították el, egy június 10-i tájékoztatás miatt. A dátumok azért érdekesek, mert a fegyelmi eljárás elindítására három hónap áll rendelkezésre, így a határidő előtti utolsó napon indult a folyamat.
„Sajnos nem tudok annál észszerűbb magyarázatot találni, minthogy dr. Lajtár István legfőbb ügyész helyettes megtudta, hogy a köztársasági elnök dr. Szathmáry Zoltánt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, és így a fegyelmi büntetést már dr. Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész szabhatta volna ki velem szemben, az, aki testvérének felelősségét az aranykonvoj-ügyben feszegetni mertem még május hónapban” – írja.
Mit kér Fürcht a köztársasági elnöktől?
Fürcht a levélben Baka András köztársasági elnökhöz fordul, és felidézi annak ENSZ közgyűlés előtti szavait, miszerint a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. A volt főügyész szerint ezért köteles volt kivizsgálni a helyzetet, akkor is, ha a legfőbb ügyész, a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetője, titkosszolgálati vezető, akár a Legfőbb Ügyészség felsővezetőjének testvére az érintett.
A levél végén Fürcht leszögezi: régi elv, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Őt korábban lehazugozták, de állításaival kapcsolatban a mai napig senki nem hallgatta meg, sem az ügyészségen, sem másutt. „Erre azonban most a fegyelmi eljárásban sor kerül majd” – zárja levelét.
Mi történt eddig az aranykonvoj-ügyben?
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről, már akkor is sejteni lehetett, hogy nem függetlenül az aranykonvoj-ügytől. Szeptemberben a 444 írt hosszan arról a levélről, amit Fürcht a lemondásakor írt, ebben többek között politikai nyomásgyakorlást említ. A politikai befolyás vádját a Legfőbb Ügyészség később kiadott közleményében határozottan visszautasította.
Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelöltet hétfőn leszavazta a parlament, miután felmerült, hogy testvére érintett az aranykonvoj-ügyben. A szavazás után Baka András azt mondta, tudott Szathmáry testvérének ügyéről, a kép azonban szerinte árnyalt.
Gyakran ismételt kérdések
Ki Fürcht Pál?
Fürcht Pál volt a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, aki 2026 júniusában mondott le, miután politikai nyomásgyakorlást tapasztalt az aranykonvoj-ügy kapcsán.
Mi az aranykonvoj-ügy?
Az aranykonvoj-ügyben ukrán pénzszállítókat fogtak el 2026 márciusában, a nyomozás szerint politikai utasításra. Az ügyben érintett lehet a legfőbbügyész-jelölt testvére is.
Mit jelent a levél a magyar igazságszolgáltatásra nézve?
A levél rávilágít arra, hogy a politika és az igazságszolgáltatás közötti határvonal elmosódhat, és felveti a jog uralmának kérdését a legfelsőbb szinteken.