Dr. Karafiáth Balázs szervezetfejlesztő és transzformációs coach szerint a mesterséges intelligencia kora nem elsősorban technológiai, hanem emberi kérdés: aki a gép előtt elveszíti önismeretét, az a saját hazájában, saját cégében is elveszíti az irányt. A szakember november 18-án az AI Talks 2026 konferencia előadója lesz a Bálna Budapestben, ahogy az hvg.hu vele készített interjúja beszámol róla.
Karafiáth 1996 óta figyeli, hogyan alakítja át a technológia a szervezeteket és a bennük dolgozó embereket. A Sziget Fesztivál egyik alapítója, a Yale Egyetem World Fellows programjának tagja, kommunikációból doktorált. Ma elsősorban vezetőkkel, családi vállalkozásokkal és a startup-fázison túljutott cégekkel dolgozik, középpontban a tudatos vezetéssel és a szervezeti küldetéssel, a purpose-szel.
Új munkatársak érkeztek, és nem emberek
A korábbi technológiai hullámok eszközöket adtak az ember kezébe, az AI viszont új munkatársakat hoz, mondta az interjúban. A céget eddig emberek vezették, a jövő vezetője embereket és ügynököket irányít egyszerre. Ez minőségi ugrás, mert a mesterséges intelligencia a használat közben ránk is visszahat.
Szerinte a különböző AI-eszközök felerősítik a felhasználói szándékot. Támogatnak, megerősítenek, és könnyen azt az érzést keltik, hogy épp a legzseniálisabb ötletet mondtuk nekik. Közben viszik tovább a beszélgetést egy adott irányba.
Két ember között két jelenlét és két tudatosság találkozik. Az AI-jal folytatott párbeszédben viszont csak egy tudatról beszélhetünk, ezért döntő kérdés, hogy az ember valóban jelen legyen. Aki sietve, öntudatlanul adja át magát a gépnek, az könnyen sodródik.
Mit nem tud a gép?
Karafiáth szerint a vállalatok valódi versenyelőnyét nem magában a technológiában, hanem annak vakfoltjaiban kell keresni. Az AI-nak nincs teste, nincs idegrendszere, nincs zsigeri intuíciója. Nem tudja, milyen tudatalatti programok irányítják az embert, és milyen ezekkel szembe menni.
Amikor két ember egymásra hangolódik, bizalom, biztonság és közösség születik, amelyet a szakember törzsnek nevez. Egy jól működő cégnél ennek komoly szerepe van. A gépnél ezek a minőségek hiányoznak, éppen ezért nem is lehet őket automatizálni. Ha egyszer minden vállalat ugyanahhoz a technológiához fér hozzá, a technológia megszűnik differenciáló tényezőnek lenni, és felértékelődnek az emberi minőségek.
Ez az az álláspont, amely a nemzeti gondolkodás számára is üzenet: a jövőt nem azok építik, akik a legújabb szoftvert vásarolják meg először, hanem akik tudják, kik, és miért vannak.
A félelem rossz tanácsadó
Az interjú szerint a leggyakoribb vezetői hiba az, amikor a félelem hozza meg a döntést. Sokan azért rohannak az AI-ra, mert attól tartanak, hogy lemaradnak. Ha a gép felerősíti a szándékot, akkor a félelemből született szándék sem vezet jó irányba.
A szakember szerint itt már nem változásmenedzsmentre, hanem valódi transzformációra van szükség. A vezetőnek először a saját félelmeivel kell szembenéznie, és meg kell találnia magában azt a részt, amely nemcsak eltűri, hanem támogatja is az újat.
A tudatos vezetés első lépése a tudatos lelassulás. Ahogy fogalmazott:
Tudatos jelenlét nélkül nagyon gyorsan nagyon messzire lehet jutni, csak éppen rossz irányba.
A szervezeti átalakulást egy pit stophoz hasonlította: előbb meg kell szerelni a szervezetet, és csak utána jöhet a gép által lehetővé tett gyorsulás. A darálás helyett a bölcsesség felé kell visszalépni, egy olyan korban, amikor hónapról hónapra új modellek jelennek meg, ilyen sebességet korábban senki sem tapasztalt.
A szimulált empátia csapdája
Karafiáth nem tagadja, hogy ő maga is néven nevezi az AI-asszisztenst, mert ettől tisztábbak a szándékai. Ugyanakkor komoly veszélyre hívta fel a figyelmet: sok fiatal már arról számol be, hogy az AI-barátját jobb társnak érzi, mint a valódi barátait.
„Ez nem egy kis ösvény, hanem egy nagyon veszélyes autópálya”, mondta. A szimulált empátia erősebbnek tűnhet, mint a kiüresedett emberi kapcsolatokból kapott valódi empátia. A gép alapból nem konfrontál, neki külön kell kérni, hogy legyen kritikus. Aki ezt nem teszi meg, az olyan tükröt kap, amely mindent visszavilágít, és semmit nem javít.
Ez a jelenség érinti a család, a közösség, a valódi emberi kötelékek kérdését is. Aki a géptől vár elfogadást, az a valós közösségéből lép ki, még ha észre sem veszi.
Mi marad a vezetőnek?
Az AI egyre több elemzési és döntés-előkészítő feladatot képes átvenni. Karafiáth szerint két vezetői képesség értékelődik fel: a jelentésadás és a biztonságteremtés. A gép nem tud emberi jelentést adni a dolgoknak, azt nekünk kell megfogalmaznunk. Ha egyszerűen elfogadjuk a gép értékelését, rengeteg hibalehetőség rejlik benne, mert az AI nem tudja, milyen embernek lenni.
A biztonság megteremtése bizonytalanságban a másik kulcsképesség. Ha nincsenek biztos válaszok, a vezetőnek is sebezhetőnek kell lennie:
Nem látom ennek a végét, én sem tudom mindenre a választ, de közösen ki fogjuk találni.
Erre a mondatra képes vezető, aki a csapatát is végigviszi a félelmén, Karafiáth szerint leteszi a vezetői alkalmassági vizsgát.
A küldetés a kapaszkodó
A purpose, a küldetés a szakember szerint túlmutat a pénzen, embernél akár a saját életén is. Ha egy vállalat nem tudja, miért létezik, akkor a gépnek sem tud valódi irányt adni, és egyre nagyobb hatékonysággal végezhet el olyan munkát, amely a nagyobb küldetés szempontjából teljesen lényegtelen.
Az AI korában a rossz dolgok rendkívül hatékony elvégzése sokkal drágább tévút lehet, mint korábban. Aki tudja, miért dolgozik, és ezt az alapító szándékot a géppel is meg tudja osztani, az irányt tud tartani. Aki nem, az sodródik, még ha száz licencet is megvásárol a legújabb technológiából.
Karafiáth az AI Talks közönségének egy kérdést szeretne hátrahagyni: milyen vezető vagyok én, és ki vagyok ebben a történetben? A kérdés önismeretre vezet vissza, arra a magyar gondolatvilágra, amely szerint a külső eszköz csak annyit ér, amennyi a belső rend, amelyik irányítja.
Gyakori kérdések az AI-korszak vezetésről
Miben más az AI, mint a korábbi technológiai változások?
Korábban a technológia eszközöket adott, az AI viszont új munkatársakat hoz: a vezetőnek a jövőben embereket és AI-ügynököket is kell irányítania, miközben a gép a használójára is visszahat.
Mi lesz az ember versenyelőnye a géppel szemben?
Karafiáth szerint az AI számára elérhetetlen emberi minőségek: a zsigeri intuíció, a valódi jelenlét, a bizalom és a közösség. Ha mindenki ugyanahhoz a technológiához fér hozzá, ezek felértékelődnek.
Mi a leggyakoribb hiba az AI bevezetésekor?
A félelemből való bevezetés. Aki attól fél, hogy lemarad, és csak ezért vásárol technológiát, a felerősített rossz szándékból rossz irányba jut, mondta a szakember az interjúban.