Digitális függetlenség: Magyarország versenyt fut az idővel
Európa hangoztatja digitális szuverenitását, miközben felhőrendszerei, mesterséges intelligenciái és kibervédelmi technológiái jelentős részben külföldi kézben vannak. Ez a függőség addig láthatatlan, amíg egy szolgáltató vagy egy politikai döntés el nem zárja a hozzáférést. Akkor azonban bankok, állami rendszerek és teljes ellátási láncok bénulhatnak meg. Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő szerint nincs olcsó menekülőút: százmilliárdokat kell saját tudásba és infrastruktúrába fektetni, miközben a túlszabályozás éppen az amerikai és kínai technológiai óriásokat erősítheti. A tét már nem pusztán az, ki nyeri a technológiai versenyt, hanem az, hogy Európa és Magyarország képes marad-e saját döntései szerint működni.
Miért sebezhető Európa a digitális térben?
Európa az elmúlt években keserű leckét kapott abból, milyen ára lehet annak, ha egy stratégiai területen túlságosan függővé válik külső szereplőktől. Az energiaellátás sebezhetősége után most a digitális infrastruktúra került a figyelem középpontjába. A kontinens adatainak jelentős része külföldi hátterű felhőrendszerekben mozog, a mesterséges intelligencia fejlődésének ütemét főként amerikai vállalatok diktálják, a legfontosabb félvezetők gyártása pedig nagyrészt Ázsiában összpontosul. Ami korábban gazdasági lemaradásnak látszott, mára biztonsági és geopolitikai kockázattá vált.
Mit mutatott a Magyar Államkincstár elleni kibertámadás?
Magyarországon a Magyar Államkincstár rendszereit ért kibertámadás mutatta meg kézzelfoghatóan, mit jelenthet ez a sebezhetőség. Az incidens pontos következményei és az okozott kár részletei nem váltak teljesen ismertté, a támadás azonban ráirányította a figyelmet a kritikus állami infrastruktúrák védelmére. A történtek azért is különösen súlyosak, mert a kincstár az állam egyik legfontosabb pénzügyi rendszerét működteti. Az eset egyúttal felvetette, képes-e Magyarország saját kritikus adatait és az azokat kezelő folyamatokat önállóan tárolni, védeni, működtetni, illetve egy támadás után gyorsan helyreállítani.
Mennyibe kerül a technológiai önállóság?
A digitális szuverenitás ezért már nem technológiai jelszó, hanem Európa formálódó üzleti stratégiája. Az Európai Unió saját AI-kapacitások, felhőrendszerek, adatközpontok és félvezetőgyártás kiépítésével próbálja csökkenteni kiszolgáltatottságát. Ez hatalmas beruházásokat követel, ugyanakkor új piacokat, vállalkozásokat és munkahelyeket is teremthet. A politikai nehézség abban rejlik, hogy a kibervédelemre költött pénz eredménye többnyire láthatatlan: akkor működik jól, ha nem történik semmi, miközben egyetlen súlyos összeomlás az állam, a bankrendszer vagy az energiaellátás működését is megbéníthatja.
A szabályozás paradoxona
Keleti Arthur szerint a digitális szuverenitás egyszerre jogi, gazdasági, innovációs, kapacitásbeli, társadalmi, védelmi, nemzetbiztonsági és politikai kérdés. Ezért az olyan, jelenlegi, különböző területeket összefogó uniós rendszereknek, mint a Cyber Resilience Actnek (CRA), a NIS2 irányelvnek, az AI Actnek és a Digital Services Actnek (DSA) egymásra épülve kell működnie. A tiltott AI-gyakorlatoktól az illegális tartalmakon és az ajánlórendszerek ellenőrzésén át az ellátási láncokig összehangolt követelmények kellenek, párhuzamosságok és ellentmondások nélkül.
A szakértő itt látja az első nagy paradoxont. Európa részletes szabályokat alkot, miközben nincs versenyképes saját hiperskálázó felhője, illetve teljes hardver- és chipipari háttere. Kérdéses, mennyire kényszeríthetők átláthatóságra a külföldi szolgáltatók. A megfelelés költsége ráadásul különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv) terheli, így a védelemnek szánt szabályozás éppen a tőkeerős, többnyire Európán kívüli Big Tech felé terelheti a piacot.
Keleti Arthur becslése szerint az európai felhőkapacitás mintegy kétharmada amerikai hátterű, és a pénzügyi, illetve kibervédelmi technológiákban is nagy az Egyesült Államok súlya.
„Ez a NATO rendszerében kényelmesnek tűnhet, ám a szuverenitás próbája az, mi történik, ha Washington egy technológiát nem ad át vagy egy szolgáltatást lekapcsol. Ukrajnában már láthattunk példát technológiai hozzáférések politikai korlátozására” – emlékeztetett a szakértő, hozzátéve: a „maradék” kitettség pedig ázsiai, jellemzően kínai háttérrel.
Egy termék kaphat megfelelőségi jelölést, de ettől még nem lesz minden külföldi komponense ellenőrizhető és számonkérhető – hangsúlyozta Keleti Arthur.
Százmilliárdok ára
A tudás egy része szerinte még megvan Európában, de sokat kopott. Nem mindegy, hogy egy mérnök a világ élvonalában vagy egy követő európai cégnél szerez gyakorlatot. Még az Egyesült Államok vezető vállalatai is sok ázsiai, köztük kínai szakemberre támaszkodnak. Európa AI-gyárakat épít, de a kapacitás kevés; Magyarország kisebb bővítései pedig eltörpülnek a globális versenyben.
Ehhez politikai akarat és pénzátcsoportosítás kell. Az Egyesült Államok és Kína százmilliárd, sőt ezermilliárd dolláros léptékben épít kapacitást; az uniós InvestAI program 200 milliárd euró mozgósítását, ebből 20 milliárdot AI-gigagyárakra irányoz elő.
Magyarországon az egészségügy, az oktatás, valamint az energia- és vízellátás gondjai kötik le a figyelmet, de a digitális lemaradás nem vár. Az országnak meg kell határoznia, mit ért szuverenitáson: ebbe a hiteles tájékoztatás, az információhoz jutás, az állam és a társadalom kommunikációja, valamint az innováció is beletartozik.
„Magyarországnak korábban volt saját tűzfala, vírusirtója és más kiberbiztonsági terméke; ezeket a képességeket legalább szoftveres szinten gyorsan újra kell építeni” – sorolta a kibertitok-jövőkutató.
Hogyan védhető meg a magyar állampolgár a digitális fenyegetésekkel szemben?
A társadalmi támogatás megszerzése azért nehéz, mert „a digitális tér mindig absztrakt marad” – fogalmazott Keleti. A hackert vagy az adatvesztést nehéz elképzelni, mert nem társul hozzá fizikai veszélyérzet. Azt viszont mindenki érti, amikor csalással milliókat emelnek le a számlájáról. A szakértő adatai szerint az adathalászat a támadások mintegy 60 százalékában játszik szerepet, az AI-val támogatott social engineering pedig már 80 százalék felett jár. A hibátlan, anyanyelvi átverések időseket, vállalkozókat és családokat egyaránt veszélyeztetnek.
A hang- és videó-deepfake csalások mintegy 400-500 százalékkal ugrottak meg: bárki kaphat olyan hívást, amelyben hozzátartozója hangján vagy arcával kérnek pénzt. Az AI politikai manipulációra és idegen állam destabilizációs kampányára is használható, a platformok profilozása pedig észrevétlenül alakítja a fogyasztói döntéseket. Ezért fontos az AI-tartalmak – a Facebookon már látható – jelölése, a deepfake-ek átláthatósága, az illegális tartalmak és megtévesztő felületek tiltása, különösen a gyermekvédelemben, valamint a digitális termékek gyártóit 2026. szeptember 11-től terhelő incidensjelentés. Ez Keleti Arthur szerint az uniós tagság kézzelfogható védelmi többlete. Egy jelölést azonban ki lehet játszani, miközben a jogkövetők terhei nőnek, a bűnözők pedig olcsóbban dolgozhatnak.
„Az adatok sértetlenségét az állam működésén keresztül lehet a legjobban elmagyarázni. Nem mindegy, hogy minisztériumi iratok, ügynökakták vagy vizsgálati dokumentumok eltüntethetők-e nyom nélkül. A mágnesszalagon vagy más nehezen felülírható rendszerben megőrzött információ technológiai tulajdonsága miatt védheti a közbizalmat. Így lesz a digitális szuverenitás az átlátható állam alapfeltétele” – világított rá.
Elveszett magyar előny
Keleti Arthur harminc éve dolgozik a kiberbiztonságban. Húsz éve még születtek Magyarországon világszinten is ritka megoldások, ez az előny mára eltűnt – válaszolta azon felvetésünkre, hogy Magyarország korábban több területen is meghatározó szereplőket és tudást adott a világ informatikájának, ám mintha ezen a téren „varázstalanodtunk” volna. A szakértő szerint nincs behozhatatlan lemaradás, de az ország nem is különbözik a hasonló államoktól. Az elmúlt évtizedben háttérbe szorult a technológiai képzés és annak széles hozzáférése; a társadalomszervezési, normarendszeri viták fontosabbá váltak a képességépítésnél, amit alapvető hibának tart.
Van ugyanakkor kapaszkodó. Magyarország a NIS2 végrehajtásában több országnál előrébb járt, ami a terhek mellett figyelmet irányított a kiberbiztonságra, és később előnyt adhat az ellátási láncok védelmében. Ezek jelentőségét a Covid alatti liszt-, élelmiszer-, maszk- és vakcinahiány, majd az aszály, a vízi szállítás, az energia- és üzemanyag-ellátás zavarai tették közérthetővé.
A tétet a globális kár mutatja meg, amit a kibertitok-jövőkutató igencsak látványosan, olvasói szemmel is megfoghatóan szemléltetett.
„Ez a pénz fejlesztésekből, környezetvédelemből, egészségügyből, oktatásból és a bérekből hiányzik. A digitális szuverenitás ára valójában annak költsége, hogy egy ország válságban is működőképes és cselekvőképes maradjon” – zárta a gondolatmenetet Keleti Arthur.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az ITBN közreműködésével jött létre.