Miközben Brüsszel bürokratái a migrációról vitáznak, a magyar felsőoktatás a jövő technológiáját építi be oktatási rendszerébe. Az Óbudai Egyetem stratégiai lépést tett: saját AI-platformot vezet be, amely nemcsak a hallgatók, hanem az egész nemzet versenyképességét erősíti. A mesterséges intelligencia nem a kényelmünket szolgálja, hanem a nemzeti érdekeket és a magyar szakemberek jövőjét.
Miért döntött az Óbudai Egyetem az AI bevezetése mellett?
Kovács Levente rektor szerint az AI-natív működés nem pusztán technológiai kérdés, hanem stratégiai elkötelezettség. A japán Keio Egyetem, a dél-koreai Incheon National University és a malajziai UNIMY példáját követve a magyar intézmény is felismerte: aki lemarad a technológiai versenyben, az lemarad a nemzetek közötti küzdelemben is. Az Óbudai Egyetem GenAI Platformja ellenőrzött keretet ad a hallgatóknak, oktatóknak és kutatóknak, hogy a mesterséges intelligenciát hazai keretek között, biztonságosan használhassák.
Hogyan változik meg a vizsgáztatás a mesterséges intelligencia korában?
Kovács Levente egyértelművé teszi: az írásbeli beadandók kora lejár. A generatív eszközök elterjedésével ezek már nem mérik megbízhatóan a hallgatói tudást. A jövő a digitális felületeken, szigorú időkeretek között zajló teszteké, ahol az időkorlát csökkenti a visszaélés lehetőségét. A szóbeli vizsgák szerepe felértékelődik, mert az oktató közvetlenül mérheti fel, hogy a hallgató valóban érti-e az AI segítségével létrehozott eredményt.
„A technológiai léptékváltás korában a jegy egyre kevésbé a szöveg előállításának képességét, sokkal inkább a megértést, az ellenőrzést és a szakmai érvelést mérheti.”
A rektor hangsúlyozza: aki nem érti, mit kap vissza az AI-tól, az nem gyorsabb lesz, hanem kiszolgáltatottabb. Ezért az alaptudás, a kritikus gondolkodás és a szakmai érvelés szerepe nem csökken, hanem felértékelődik.
Miért nemzetbiztonsági kérdés az AI-hozzáférés?
Kovács Levente szerint az AI-hozzáférés ma már esélyegyenlőségi kérdés. A fejlettebb modellek jelentős része fizetős, és az egyetemi teljesítményben egyre többet számít, ki milyen eszközöket tud használni. Az Óbudai Egyetem ezért saját GenAI Platformmal biztosít közös alapot, hogy senki ne induljon hátrányból. De az adatbiztonság is kulcskérdés: az egyetemnek védenie kell infrastruktúráját, hálózatait és adatait, különösen amikor hallgatói vagy kutatási adatokat dolgoznak fel AI-rendszerekkel.
Hogyan erősíti az AI a magyar kutatást és adminisztrációt?
A kutatásban az AI felgyorsítja a szakirodalom feldolgozását, az adatok elemzését és a források összevetését. Az Óbudai Egyetem tavaly stratégiai együttműködést kezdett a HUN-REN-nel egy AI-val támogatott kutatási keretrendszer fejlesztésére. Az adminisztrációban a chatbotok átvehetik az ismétlődő hallgatói kérdések akár 90 százalékát, így az emberi ügyintézők az egyedi, összetett esetekre koncentrálhatnak.
„Ha rosszul tesszük fel a kérdést, rossz választ fogunk kapni, és ez többe kerülhet, mintha magunktól jutottunk volna eredményre.”
Kovács Levente technooptimista: az emberi intelligencia mindig a mesterséges intelligencia fölött marad, a társadalom pedig saját igényei és etikai normái szerint szabályozza majd ezt a rohamosan fejlődő technológiát.
Miért lesz az AI alapkompetencia, mint az autóvezetés?
A rektor szerint az AI használata idővel olyan alapkompetencia lehet, mint az autóvezetés: nem mindenkiből lesz mérnök vagy fejlesztő, de az alapvető szabályokat, kockázatokat és működési logikát mindenkinek ismernie kell. A felnőttképzés szerepe is nőhet, mert a szenior korosztálynak és a munkaerőpiacon lévőknek folyamatosan új készségeket kell elsajátítaniuk. A változás a teljes oktatási rendszert érinti, a közneveléstől a felsőoktatásig.
A mesterséges intelligencia nem a kényelmünket szolgálja, hanem elsősorban a versenyképességünket. Magyarország nem nézheti tétlenül, ahogy más nemzetek előrelépnek. Az Óbudai Egyetem lépése példaértékű: a magyar felsőoktatás nem követi a trendeket, hanem alakítja azokat.