Miközben a magyar gazdaság 2025-ben gyakorlatilag stagnált, az informatikai szektor a nemzeti átlagot meghaladó ütemben, 1,3 százalékkal bővült. A Portfolio legfrissebb elemzése szerint a hazai IT-vállalatok továbbra is ütésállónak bizonyulnak, ám a mesterséges intelligencia térnyerése már a magyar piacon is érezteti hatását: átalakulnak az üzleti modellek, változik a bérek dinamikája, és a nemzetközi befektetők is új szemmel néznek a magyar szoftvercégekre.
Miért fontos a magyar IT-szektor teljesítménye a nemzetgazdaság számára?
A KSH adatai szerint 2026 első felében a gazdaság 1,7 százalékos növekedése ugyan kedvezőbb a korábbi évek stagnálásánál, ám az IT-szektor növekedése – 0,2 százalék – elmaradt ettől. A Bluebird 2026-os IT-bérkalauza szerint a legtöbb pozícióban mérséklődött a bérek emelkedése, csupán néhány hiányszakmában látható érdemi javulás. A vállalatok költségoldali nyomása azonban továbbra is jelentős, hiszen a személyi jellegű ráfordítások mindhárom vizsgált szegmensben meghaladták az árbevétel növekedési ütemét.
Hogyan teljesített az IT-tanácsadás 2025-ben?
A TOP20 tanácsadó cég medián árbevétel-növekedése 10,7 százalék volt, miközben a jövedelmezőség minimálisan csökkent: a medián EBITDA-hányad 13,4 százalékra mérséklődött. A szegmens továbbra is stabil, tartósan kétszámjegyű EBITDA-marzzsal működik. A legnagyobb növekedés a felhőszolgáltatások, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén mutatkozik. Az olyan platformok, mint az SAP vagy az Atlassian, fokozatosan terelik ügyfeleiket a felhőalapú megoldások felé, ami a magyar tanácsadóknak tartós és értékes munkát jelenthet.
Az AI-integrációs szolgáltatások iránti kereslet szintén jelentős potenciált hordoz. Az ügyfelek elsősorban a mindennapi folyamatok automatizálását és AI-ügynökök bevezetését várják. Azok a szereplők, amelyek az AI-t nem önálló technológiaként, hanem konkrét iparági problémák megoldásába integrálva értékesítik, a következő években felértékelődhetnek.
Mit mutat az egyedi szoftverfejlesztés teljesítménye?
A 2025-ös számok meglepően erős visszapattanást jeleznek: a TOP20 vállalat medián bevételnövekedése 16,8 százalékra ugrott a 2024-es 10,4 százalékról, ami a három vizsgált szegmens közül a legmagasabb. A jövedelmezőség is javult, a medián EBITDA-hányad 13 százalékról 15,2 százalékra emelkedett. Ez arra utal, hogy a korábban kihasználatlan kapacitások hasznosítása javult, és a csapatok hatékonyabban dolgoznak.
A földrajzi kitettség terén a legnagyobb szereplők döntően a hazai piacot szolgálják ki, kivételt képez a Gloster Csoport és a Sysdata PSE, ahol az exportbevétel meghaladja az 50 százalékot. Az AI hatása ebben a szegmensben a legösszetettebb: egyrészt valódi hatékonyságnövelő eszköz, másrészt árnyomást generálhat, hiszen a gyorsabb fejlesztési munka miatt az ügyfelek árcsökkenést várhatnak. Az óradíj- és kapacitásalapú modell fenntarthatósága mellett egyre nagyobb szerepet kaphat az eredményalapú árazás és a magas hozzáadott értékű szakértelem.
Hogyan alakult a saját szoftverek piaca?
A saját szoftvert fejlesztő cégeknél a medián bevételnövekedés közel 16 százalékról 11,4 százalékra mérséklődött, ami a legnagyobb lassulás a vizsgált szegmensek között. Ennek ellenére ez a szegmens a legjövedelmezőbb: a medián EBITDA-hányad 25 százalékról 19 százalékra esett vissza, de így is magasan vezet. A költségek növekedése azonban itt is érezhető: az anyagjellegű ráfordítások 8 százalékkal, a személyi jellegűek 16 százalékkal emelkedtek.
A tranzakciós piacon a „Rule of 40” mutató – a bevételnövekedés és az EBITDA-hányad összege – alapján 2024-ben 11, 2025-ben már csak 9 cég érte el a kívánt szintet. Az AI kérdése ebben a szegmensben is meghatározó, hiszen bizonyos funkciókat és teljes szoftvertermékeket könnyebben helyettesíthetővé tehet. Felértékelődik a domain tudás, a beágyazott ügyfélkapcsolat, a saját adatállomány és minden olyan elem, amelyet a versenytársak nehezebben tudnak reprodukálni.
Mit jelent a nemzetközi tőke érdeklődése a magyar IT-piac iránt?
Az elmúlt időszakban négy, magyar érintettségű tranzakcióra került sor, amelyek közül háromban nemzetközi vevő jelent meg. Ez jól mutatja, hogy a magyar IT- és szoftverpiac egyre inkább részese a régiós és európai konszolidációs folyamatoknak. Az EuroSolid felvásárlásával a Bechtle kilenc európai országra terjesztette ki PLM-tevékenységét, a Vesta az SK Trenddel erősítette vertikális portfólióját, a Dorsum pedig a Hawk Infinity támogatásával folytatja nemzetközi növekedését.
A tranzakciók tanulsága egyértelmű: a nemzetközi vevők számára nem a puszta fejlesztői kapacitás a legfontosabb, hanem a specializált domain tudás, a stabil ügyfélkapcsolat, a saját technológia és IP, valamint az exportképes üzleti modell. Ezt példázza az Attrecto és a Bobcats Coding tranzakciója is, ahol a magyar vevő egy AI-központú, amerikai startupokkal dolgozó csapatot integrált.
Mi várható a magyar IT-piacon a következő években?
A Portfolio elemzése szerint a magyar IT-szektor vizsgált szereplői 2025-ben is ellenállónak bizonyultak a kedvezőtlen makrogazdasági környezetben. Mindhárom szegmensben kétszámjegyű medián árbevétel-növekedést láttunk, ugyanakkor a növekedés minősége és a jövedelmezőség alakulása már eltérő képet mutat. Az egyedi szoftverfejlesztés hozta a legdinamikusabb növekedést, az IT-tanácsadás stabil teljesítményt nyújtott, míg a saját szoftverek fejlesztésénél érzékelhető a lassulás.
A következő időszak legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy képesek-e a vállalatok tovább növekedni, hanem az is, hogy ezt milyen üzleti modell mellett és milyen hatékonysággal teszik. Az AI térnyerése egyszerre jelent lehetőséget és kihívást: javíthatja a működés hatékonyságát, ugyanakkor csökkentheti bizonyos szolgáltatások értékét és nyomást helyezhet az árazásra. A nemzetközi befektetők várhatóan egyre szelektívebbek lesznek, és azok a magyar IT-vállalatok kerülnek kedvezőbb pozícióba, amelyek jól definiált, védhető piaci pozícióval és nemzetközileg is skálázható üzleti modellel rendelkeznek.