Trump választási osztaléka: a nemzet megvásárlása vagy a haza megerősítése?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke történelmi jelentőségű lépésre szánta el magát: a Republikánus Párt első félidős nagygyűlésén, Dallasban, fejenként 5000 dolláros „Trump-osztalékot” ígért minden amerikai felnőttnek, amennyiben a republikánusok megtartják kongresszusi többségüket. A javaslat, amelyet a vámbevételekből finanszíroznának, azonnali viharos reakciókat váltott ki mind a demokraták, mind pedig a republikánus táboron belül. Vajon a nemzeti jólétet szolgáló bátor lépésről van szó, vagy csupán a hatalom megtartásának eszközéről?
Mi az a Trump-osztalék, és miért éppen most?
Az amerikai választási kampányok hagyományosan a munka ünnepétől, szeptember elejétől kezdődnek. A Republikánus Párt idén először szervezett félidős nagygyűlést, amelynek középpontjában Donald Trump állt. Az elnök két estén is színpadra lépett, és bejelentette: ha a republikánusok megtartják a kongresszusi többséget, minden amerikai felnőtt 5000 dolláros jutalmat kap, amelyet az Egyesült Államokban kell elköltenie. Az összeg körülbelül 1,5 millió forintnak felel meg.
A Fehér Ház pénteken további lépést tett: 500 dolláros csekket küld közel 1 millió amerikainak, akik az Obamacare egészségbiztosítási rendszer részesei. Ezt az előző kormányzat által túlszámlázott felhasználói díjak visszatérítéseként indokolták.
Szavazatvásárlás vagy nemzeti ösztönzés?
A demokraták azonnal támadásba lendültek. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó szerint Trump „a legkorruptabb ember, aki valaha elfoglalta az Ovális Irodát”, és „adófizetői vérpénzzel” akarja megvásárolni a szavazatokat. Ted Lieu kongresszusi képviselő ironikusan azt ígérte, ha a demokraták nyernek, mindenki 10 ezer dollárt, egy pónit és élethosszig tartó ingyen fagylaltot kap.
A republikánusok között is akadtak kritikusok. Ralph Norman dél-karolinai képviselő „elrugaszkodottnak” nevezte az ötletet, rámutatva az ország 40 ezermilliárd dolláros államadósságára. Ron DeSantis floridai kormányzó és Susan Collins maine-i szenátor is csatlakozott a bírálókhoz. Marjorie Taylor Greene, a volt keményvonalas trumpista, aki tavaly szembefordult az elnökkel, „szocializmusnak” nevezte a javaslatot, és felidézte, hogy Trump korábban már ígért 2000 dolláros osztalékot a vámbevételekből és 5000 dollárt a DOGE megtakarításaiból, de egyiket sem utalták ki.
J. D. Vance: a 2028-as elnökválasztás főpróbája
A nagygyűlés második legfontosabb beszédét J. D. Vance alelnök tartotta, akit a legtöbb amerikai lap a 2028-as elnöki indulás főpróbájaként értékelt. Vance kijelentette: „Megelégeltük, hogy rasszistának neveznek minket azért, mert észrevettük, hogy az országunk egyre koszosabb, szegényebb, kevésbé biztonságos és kevésbé virágzó.” Utalt negyedik gyermekének születésére is, mondván, az ország jövőjét a fia jövőjén keresztül szemléli.
Az alelnök keményen üzent a demokratáknak: „Maradjatok a fenébe is távol a gyerekeinktől!” A közönség „48, 48!” skandálással biztatta, hogy induljon az Egyesült Államok 48. elnökének. A legnagyobb ovációt azonban az váltotta ki, amikor egy állítólag mexikói zászlót lengető tüntetőnek azt mondta: „Nos, barátom, ha ennyire szereted Mexikót, takarodj oda, megveszem neked a repülőjegyet.”
Kemény hangvétel, szélsőséges vádak
A nagygyűlésen többen is szélsőségesnek festették le a demokratákat. Scott Bessent pénzügyminiszter „szocialista rémálomnak” nevezte a párt vízióját, Ted Cruz texasi szenátor pedig „kommunista-iszlamista szövetséget” emlegetett. Amikor Cruz demokrata politikusok neveit sorolta, a közönségből többen azt kiabálták: „Le kellene lőni!”
Marco Rubio külügyminiszter, aki a 2028-as jelöltség egyik fő esélyese, a napokban kijelentette, hogy „jelenleg nincsenek ilyen tervei”. A Race to the WH kutatási átlagában Vance áll az élen 40 százalékos támogatottsággal, őt Rubio követi 22 százalékkal, majd Donald Trump Jr. a harmadik helyen 9 százalékkal.
Visszafelé sülhet el a trumpista extravaganza?
Trump a nagygyűlésen arra kérte a híveket, hogy „tegyenek úgy, mintha én is a szavazólapon lennék”, jelezve, hogy a rendezvény célja a Trump-párti szavazók mozgósítása volt. A MAGA-mozgalom magszavazói jellemzően alacsonyabb végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy kisebb eséllyel mennek el voksolni, kiváltképp nem elnökválasztási években.
A félidős választások azonban szinte kivétel nélkül a hatalmon lévő párt „megbüntetéséről” szólnak, így az, hogy valamelyik párt a hivatalban lévő elnököt helyezi a kampány középpontjába, rendhagyónak számít. Trump népszerűségi mutatója rekordközeli mélyponton, mindössze 38 százalék, az inflációkezelésével kevesebb, mint az amerikaiak negyede elégedett, az iráni háborúját pedig alig több mint 35 százalék helyesli.
A Silver Bulletin aggregátorában jelenleg 7,2 százalékponttal vezetnek a demokraták országosan, ami a képviselőház megfordítására biztosan elég lenne, de a szenátusi többséget is érmedobáshoz közeli helyzetbe hozná. Ha így marad, nem lesz ebből 5 ezer dollár minden amerikai felnőttnek.
Gyakran ismételt kérdések
Miből finanszírozná Trump az 5000 dolláros osztalékot?
Trump a vámbevételekből finanszírozná az osztalékot, amelyet minden amerikai felnőtt megkapna, ha a republikánusok megtartják a kongresszusi többséget. Az intézkedés mintegy 270 millió felnőttel számolva több mint 1300 milliárd dollárba kerülne, ami az Egyesült Államok GDP-jének nagyjából 4 százaléka.
Miért bírálják a republikánusok is az osztalékot?
A republikánus kritikusok, mint Ralph Norman képviselő, a fiskális fegyelem és a „kis állam” elveire hivatkozva nevezték „elrugaszkodottnak” az ötletet. Marjorie Taylor Greene pedig „szocializmusnak” minősítette, és felidézte, hogy Trump korábbi ígéreteit sem váltotta be.
Ki lehet a republikánusok elnökjelöltje 2028-ban?
A Race to the WH kutatási átlagában J. D. Vance alelnök áll az élen 40 százalékos támogatottsággal, őt Marco Rubio követi 22 százalékkal, majd Donald Trump Jr. a harmadik helyen 9 százalékkal.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo