Hadházy leleplezése: Unger Anna méltatlanul lett az NVVH elnöke?
Hadházy Ákos megszerezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki pályázatainak dokumentumait, és súlyos vádakat fogalmazott meg a hivatal újonnan kinevezett vezetőjével, Unger Annával szemben. A volt országgyűlési képviselő szerint Unger szakmai szempontból még a legjobb hatvan pályázó közé sem fért volna be, nemhogy a második fordulóba jusson.
Mit állít Hadházy Ákos az NVVH-pályázatokról?
Hadházy Ákos, aki jelenleg állatorvosként tevékenykedik, de a közéleti eseményeket továbbra is figyelemmel kíséri, birtokába jutott a szuperhivatal elnöki és elnökhelyettesi posztjára jelentkezők teljes dokumentációjának. A listát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a később elnökké választott Unger Anna kiválasztása nem volt megalapozott.
„A jelentkezők között volt persze néhány komolytalan név is, de alapvetően kifejezetten alkalmas, magas szakmai referenciával érkező emberek pályáztak. Egy képzettségük, szakmai és vezetői tapasztalatuk alapján felállított objektív pontrendszer alapján a megválasztott elnök nem hogy a legjobb háromba, de sajnos a legjobb hatvanba sem kerülhetett volna be”
– jelentette ki a korábbi politikus, aki szerint az egész eljárás „abszolút filmszínház” volt.
Pontozásos rendszer vagy sem? Ellentmondások a kiválasztási eljárásban
Az ügyben komoly ellentmondások merültek fel a kiválasztási folyamat tisztaságát illetően. A parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága először azt közölte, hogy a 96 pályázó közül a három legtöbb pontot szerzett jelöltet juttatták tovább a meghallgatásra. Ezt követően azonban Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke egy interjúban cáfolta, hogy bármiféle pontozásos rendszer létezett volna.
A tisztázás végül Hantosi Istvánra, a bizottság elnökére hárult, aki megerősítette: volt ugyan pontozás, de nem olyan formában, ahogyan azt sokan gondolták. A bizottsági tagok csupán 1, 2 vagy 3 ponttal jelölhették meg, mely pályázókat kívánnak személyesen meghallgatni.
Miért nem hozza nyilvánosságra Hadházy a teljes listát?
Annak ellenére, hogy a dokumentumok közérdeklődésre tarthatnak számot, Hadházy Ákos kijelentette, hogy nem hozhatja nyilvánosságra azokat, még a nevek kitakarásával sem. Indoklása szerint „a munkahelyekből, beosztásokból, végzettségekből is kitalálható lenne a komoly jelöltek személye”.
Az egyetlen kivételt a meghallgatástól visszalépő Jancsics Dávid képezi, akinek neve látható a megosztott dokumentumon. Ez alapján azonban csak az derül ki, milyen elvárásokat támasztottak a pályázókkal szemben: milyen végzettséggel, tudományos fokozattal és gyakorlati tapasztalattal kellett rendelkezniük.
Mit üzen Hadházy Unger Annának?
Hadházy Ákos nyíltan felkínálta a dokumentumokat Unger Annának, sőt kifejezetten arra buzdította, hogy kérje el azokat. Üzenetében ugyanakkor éles kritikát is megfogalmazott:
„Örülnék, ha kérné. Mert ha nem teszi, azt jelenti, hogy vagy nem érdekli, vagy már tisztában van azzal, milyen színjátéknak és milyen döntésnek köszönheti a kiemelését a 96 pályázat közül”
A volt képviselő szerint Unger Annának le kellene mondania, amennyiben megismerte azokat a körülményeket, amelyek között megválasztották. Ugyanakkor keserűen jegyezte meg: a lemondás nem jellemző a magyar közéletben.
Mi a helyzet Unger Anna függetlenségével?
Hadházy bejegyzésének végén azért némi óvatosságra is intett. Mint fogalmazott: „LEHET, hogy jó elnök lesz, és LEHET, hogy a kormánytól független lesz”. Ezzel is jelezve, hogy a jövő majd eldönti, Unger Anna valóban a nemzet érdekeit szolgálja-e, vagy csupán a politikai játszmák egyik bábuja.
A magyar közvélemény számára azonban egyre több kérdés merül fel a szuperhivatal vezetésének kiválasztási folyamatával kapcsolatban, és Hadházy Ákos mostani leleplezése újabb árnyékot vet a hivatal hitelességére.