Vége a megyei közgyűléseknek? Magyar Péter radikális átalakítást jelentett be

Magyar Péter miniszterelnök kedden bejelentette: a kormány már dolgozik azon a javaslaton, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. A bejelentés sokkolta a politikai palettát, hiszen a megyei közgyűlések évtizedek óta a magyar közigazgatás alapkövei.

Miért akarja a kormány megszüntetni a megyei közgyűléseket?

Magyar Péter az Országgyűlés ülése előtt a Facebook-oldalán közölte: „A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált.”

A miniszterelnök parlamenti felszólalásában élesebb hangot ütött meg: „A megyei közgyűlések ma kizárólag a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek. Közpénz-ATM-nek használják önök a megyei közgyűléseket. Olyan hellyé alakították ezeket, ahol az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokon.”

„Megyei földesúrként uralkodnak a még megmaradt birtokukon, ezért is állítottuk meg a féktelen közpénzköltést, a közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a milliós fizetések csökkentésével. Ideje továbblépni. Ennek a rendszernek egyszerűen véget kell vetni. Már dolgozunk azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Évente sok tíz milliárd forintot fogunk megspórolni” – jelentette be Magyar Péter.

Hogyan áll most a megyei közgyűlések összetétele?

Magyarországon legutóbb 2024-ben voltak önkormányzati választások, amelyeken az arra jogosult választópolgárok a vármegyei közgyűlések összetételéről dönthettek. Érdekesség, hogy a tiszás többség épp a keddi parlamenti ülésen határozott arról, hogy a vármegyék helyett újra a megyék kifejezés használatos.

A fideszes fölény egyik oka, hogy a megyei listákra csak a kistelepülések, valamint a kisebb, nem megyei jogú városok választópolgárai adhatják le voksukat. Ezek a településtípusok hagyományosan a Fidesz legerősebb bázisai közé tartoztak.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rögzíti: „A vármegyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok vármegyei listán választják. A választás tekintetében minden vármegye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.” A megyei közgyűlés tagjainak száma a megye lakosságszáma alapján kerül meghatározásra.

Miért nem indult a Tisza a megyei közgyűlési választásokon?

Magyar Péter pártvezetői szerepvállalása óta eddig egyetlen önkormányzati választás volt Magyarországon, viszont a Tisza végül nem indult a megyei közgyűlési versenyben. A későbbi miniszterelnök 2024 májusában közölte, hogy bár a párt mind a tizenkilenc megyében összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlásokat, a Tisza vezetése úgy döntött, hogy nem szállnak ringbe a megyei pozíciókért.

„A közösségünk vezetése vállalva azt, hogy ezzel sok segítőnknek és támogatónknak is csalódást okozunk, úgy döntött, hogy a TISZA Párt tiszta jövője és a magyarok bizalmának megőrzése érdekében nem indul a megyei közgyűlési listákért, nem ad le a választási irodákhoz megyei listákat. Az utolsó napon nagyon sok olyan jelzést kaptunk, hogy a kiválasztott jelöltek között szinte minden megyében vannak álcivil kormánypárti és ellenzéki pártokhoz köthető trójai falovak, olyanok, akiket szándékosan azért küldtek, hogy ártsanak a TISZA Párt hitelességének” – állította Magyar Péter, hozzátéve: „Sajnos a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő nem volt elegendő ahhoz, hogy minden jelölt múltját és motivációját tökéletesen fel tudjuk deríteni.”

Milyen feladatokat látnak el jelenleg a megyei közgyűlések?

A vonatkozó törvény szerint a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei közgyűléseknek viszonylag szűk a gyakorlati mozgástere, de nem volt ez mindig így: 2010 után, az Orbán-kormány többek között intézményfenntartási hatáskört vont el a megyei önkormányzatoktól.

Az önkormányzati rendszer átalakítása már 2006-ban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is felmerült, akkor a megyei szint helyett regionális önkormányzatok kialakítása szerepelt a meg nem valósult tervek között. Magyar Péterék javaslatának részletei egyelőre nem nyilvánosak.

Egy konkrét példán keresztül bemutatva a megyei szintű feladatokat, a Pest megyei önkormányzat a területfejlesztési feladatait három részre bontva foglalta össze: tervezés, végrehajtás és koordináció.

• Tervezési feladatok: a megyei önkormányzat elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót és programot, részt vesz az országos fejlesztési koncepciók, operatív programok és ágazati stratégiák kialakításában, véleményezi a megye területét érintő fejlesztési dokumentumokat. A partnerség elve mentén helyi szereplőket is bevonhatnak a tervezésbe. Szintén a megyei vezetés feladata elkészíteni az Integrált Területi Programot.
• Végrehajtási feladatok: a fejlesztési koncepciók és programok megvalósításának nyomon követése, értékelése. A megyei vezetés dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, közreműködik az operatív programok irányításában. Gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenységet is folytathat.
• Koordinációs feladatok: a nemzetközi együttműködések összehangolása, a helyi önkormányzati társulások támogatása, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti helyzet folyamatos vizsgálata.

Mit tárgyal egy megyei közgyűlés a gyakorlatban?

Ha szeretnénk belelátni egy megyei közgyűlés gyakorlati működésébe, érdemes megnéznünk, hogy a Pest megyei képviselők legutóbb, július végén milyen napirendi pontokat tárgyaltak. A hat téma között volt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének kinevezése, a megyei önkormányzat költségvetésének módosítása, az alelnökök illetményének megállapítása, az Integrált Területi Program félidei értékelése, a kerékpáros turisztikai hálózat kialakítása a Dunakanyar térségében, valamint a Ráckevén tervezett nemzetiségi kiállításhoz szükséges forrás biztosítása.

A bejelentés tehát újabb mérföldkő lehet a magyar közigazgatás történetében. A kérdés már csak az: vajon a megyei közgyűlések tényleg eltűnnek, vagy csak új köntösben folytatják tovább működésüket? A nemzet érdeke mindenesetre azt kívánja, hogy a közpénzeket ne pártpolitikai célokra, hanem a haza fejlődésére fordítsák.