Magyarország visszakerült Európa térképére, és a kormány célja egyértelmű: az uniós források hazahozatala, hosszabb távon pedig az euró bevezetése. A Portfolio konferenciáján szakértők járták körbe a kérdést, és a válasz meglepő: nem az a kérdés, hogy lesz-e euró, hanem hogy mikor és milyen felkészültséggel.
A Budapesti Corvinus Egyetem szenátusi termében ült össze a „Magyar euró – nemzetközi kitekintés” című kerekasztal, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság két szakosztálya szervezett. A beszélgetést Takáts Előd, a Nemzetközi Fizetések Bankjának főtitkár-helyettese vezette, aki leszögezte: az euró bevezetése Magyarország törvényes kötelezettsége, nem pedig választás kérdése.
Mitől lesz sikeres a csatlakozás?
Straub Roland, az Európai Központi Bank főigazgatója szerint a maastrichti kritériumok önmagukban nem elegendőek. A tartós felkészültséget hiteles intézmények, következetes politika és a lakosság bizalma adja. A magyar gazdaság mélyen kötődik az euróhoz: az euróövezetbe irányuló exportarány 50-60 százalék körül mozog, és az értékláncokon keresztül a kapcsolat még szorosabb.
A horvát és bolgár tapasztalat azt mutatja, hogy az átállás egyszeri árhatása szerény, Horvátországban mindössze 0,4 százalékpont volt. A gondos felkészítés után az euró társadalmi támogatottsága pedig jellemzően emelkedik. Magyarországon a támogatottság kiugróan magas a nem csatlakozott országok között.
A termelékenység a szűk keresztmetszet
Égert Balázs, az OECD vezető közgazdásza figyelmeztet: az euró bevezetése után a nominálárfolyam nem lesz többé alkalmazkodási eszköz. Ha a reálbérek tartósan gyorsabban nőnek a termelékenységnél, versenyképességi probléma következik, ahogy azt Görögország, Spanyolország és Portugália példája is mutatja. Az elmúlt évtizedben Magyarországon is hasonló minta rajzolódott ki.
A növekedés hiánya a legnagyobb kockázat
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a magyar gazdaság legnagyobb problémája jelenleg a növekedés hiánya. „Ha nincs növekedés, minden konszolidációs erőfeszítés eredménytelen marad” – fogalmazott. Kiemelte: a négy éve tartó beruházás-visszaesés a legnagyobb kockázat, és a jogállamiság nemzetközi rangsorokban mért romlásának megfordítása önmagában is növekedési tartalék lehet.
Erős forint, feszülő bérek
A forint jelenlegi erejét inkább külföldi tőkebeáramlás magyarázza, mint hazai fundamentumok. Palócz Éva szerint a jövő évre előírt 14 százalékos minimálbér-emelés a jelenlegi makrogazdasági pályával már nem indokolt, új, rugalmasabb megállapodásra lenne szükség. Égert Balázs hozzátette: az ERM-II-be lépés előtt érdemes lenne fundamentális elemzéssel megalapozni a fenntartható forint-euró árfolyamot.
Takáts Előd zárásként hangsúlyozta: a cél nem egyszerűen az eurócsatlakozás, hanem egy jó eurócsatlakozás, amelyhez a versenyképesség és a fenntartható költségvetés egyszerre rendeződjön. A magyar nemzetnek nem kapkodnia kell, hanem felkészülten, méltósággal kell belépnie az euróövezetbe.
„A cél nem egyszerűen az eurócsatlakozás, hanem egy jó eurócsatlakozás.” – Takáts Előd