Görögország az elmúlt évben az Európai Unió legnagyobb arányú államadósság-csökkentését hajtotta végre, miközben a nyugat-európai államok és az eurózóna átlaga eladósodott. A görög gazdaság következetes nemzeti fegyelmet és energetikai szuverenitást demonstrál, ami révén 2030-ra megelőzheti Olaszországot és Franciaországot is.
Hogyan érte el Görögország az európai adósságcsökkentési rekordot?
Tíz évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, de Görögország mára a makrogazdasági mutatók alapján az európai élvonalba tartozik. Az Eurostat adatai szerint 2024 negyedik negyedéve és 2025 negyedik negyedéve között a görög GDP-arányos államadósság 8 százalékponttal csökkent. Ez az EU legnagyobb javulása egyetlen év alatt.
Miközben Athén fegyelmezett építkezésbe kezdett, a brüsszeli átlag az ellenkező irányba mozdult el. A francia államadósság 2,9 százalékponttal, a német 1,3 százalékponttal nőtt, az eurózóna átlaga pedig 0,8 százalékpontos növekedést mutatott. Hasonló folyamat figyelhető meg az Egyesült Államokban is, ahol 1,1 százalékponttal nőtt az eladósodás.
A görög bruttó államadósság a 2024 végi 154,2 százalékról 146,1 százalékra mérséklődött. Bár a szint még mindig magas, a tendencia egyértelműen a szuverenitás helyreállítása felé mutat. Az Európai Bizottság szerint az adósságráta idén 140,7 százalékra, 2027-re pedig 134,4 százalékra csökkenhet. Az Oxford Economics ennél is optimistább, 2027-re 130,3 százalékot vár. Ha ez a tendencia folytatódik, év végén a görög adósság alacsonyabb lehet az olasznál, 2030-ra pedig a franciánál is. Két évtized után először nem Görögország lenne az EU legeladósodottabb állama.
Mi a titka a görög költségvetési fegyelemnek?
A görögök az elmúlt húsz év kemény tapasztalataiból tanultak: nincs könnyű út, a költségvetési fegyelmet meg kell tartani. 2025-ben már harmadik éve pozitív az ország elsődleges egyenlege, ami azt jelenti, hogy a kamatkiadások nélkül számolt bevételek meghaladják a kiadásokat. Ez a többlet 2024-ben és 2025-ben a GDP 4,9 százalékát tette ki.
Görögország azon kevés uniós ország közé tartozik, amely pozitív költségvetési egyenleggel rendelkezik. Az elmúlt két évben 1,7, illetve 1,3 százalékos többletet ért el, miközben az EU-tagállamok átlagos hiánya 3,1 százalék volt. A nemzeti fiskális politika szemlélete világos: a többletforrásokat nem rövid távú politikai célokra verik el, hanem az államadósság csökkentésére fordítják.
A fegyelem eredményeként az állam tavaly év végén 5,3 milliárd eurónyi hitelt törlesztett elő a 2010-es mentőcsomagból, tíz évvel a határidő előtt. Ezzel 1,6 milliárd euró kamatkiadást takarított meg. Június 5-én az ESM további 6,95 milliárd euró előtörlesztését engedélyezte. A Pénzügyminisztérium számításai szerint minden előre visszafizetett milliárd euró évente 30 millió euróval csökkenti a kamatterheket.
Milyen eredményeket ért el az athéni tőzsde?
A piac elismeri a görög nemzeti erőfeszítéseket. 2023-ban a görög államkötvények visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába. Görögország az egyetlen ország, amely 2013-ban visszaesett a fejlett piaci státusból a fejlődők közé, de 2027-től ismét a fejlett piacok között lesz. Akkor mindössze két görög részvény felelt meg az MSCI követelményeinek, ma már nyolc vállalat alkalmas az indexbe kerülésre, és a piac kapitalizációja tízszeresére nőtt.
Az athéni tőzsde (ASE) egy, három, öt és tízéves időtávon egyaránt felülteljesítette a STOXX Europe 600 indexet. A görög vállalatok 35 százalékos diszkonton forognak európai társaikhoz képest, miközben fundamentumaik javulnak. Az elemzői konszenzus 5,3 százalékos osztalékhozamot vár az átlagos görög cégektől, míg az európai átlag csupán 3,6 százalék. A görög bankok hasonló jövedelmezőséggel és dinamikus hitelállomány-bővüléssel dolgoznak, mint nyugati versenytársaik, de még mindig kedvezményesebb értékeltségen forognak.
Hogyan vált Görögország Délkelet-Európa energetikai központjává?
A gazdasági feltámadás mellett Görögország stratégiai súlya is megnőtt. Az ország energiainfrastruktúrája ma kulcsszerepet tölt be Közép- és Délkelet-Európa ellátásában. A két görög finomító közül az egyik világviszonylatban is kiemelkedő, 12,6-os Nelson-komplexitási indexszel működik. A közel-keleti konfliktusok idején ezek az európai kapacitások stratégiai értéket képviselnek.
A gázinfrastruktúra fejlesztése az energetikai szuverenitás alapja. Míg 2019-ben Görögország mindössze 6 milliárd köbméter gázt importált saját fogyasztásra, ma már 17 milliárd köbmétert, amelyből 11 milliárd köbmétert továbbexportál északra. Ez az energia Bulgáriába, Romániába, Moldovába, Ukrajnába, Szlovákiába és Magyarországra jut el, erősítve a régió függetlenségét.
Görögország az amerikai LNG egyik legfontosabb európai belépési pontjává vált. A jelenlegi 12,5 milliárd köbméter visszagázosítási kapacitás 2030-ra 33,5 milliárd köbméterre nőhet, amivel Görögország az EU ötödik legnagyobb LNG-befogadója lehet. 2026 első negyedévében az LNG-import 73 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. Az ország 2024-re nettó áramexportőrré vált, és a tervezett interkonnektorok Olaszországgal, Ciprussal, Szaúd-Arábiával és Egyiptommal tovább növelik regionális jelentőségét.
Mennyit csökkent a görög államadósság egy év alatt?
Görögország 8 százalékponttal mérsékelte a GDP-arányos államadósságát 2024 negyedik negyedéve és 2025 negyedik negyedéve között, ami az Európai Unió legnagyobb javulása ezen az időszak alatt.
Miért fontos Görögország energiabiztonsága Magyarország számára?
Görögország az amerikai LNG egyik fő európai belépési pontja, amelyből jelentős mennyiségű földgázt továbbít északra, többek között Magyarországra is. Ez a déli korridor csökkenti a régió egyoldalú energiafüggőségét, és növeli a nemzeti szuverenitást.
Mikor válhat ismét fejlett piaccá a görög tőzsde?
A várakozások szerint 2027-ben Görögország visszakerül a fejlett piacok kategóriájába, miután 2013-ban a fejlődő piacok közé sorolták át. A piac kapitalizációja az elmúlt tizenhárom évben tízszeresére nőtt.