Nyugdíjreform: igazságos emelés, nemzeti összefogással

Egy szakértői javaslat szerint a magyar nyugdíjrendszer igazságosabbá tehető anélkül, hogy a költségvetést plusz terhek sújtanák. Angyal József okleveles adószakértő modellje a kisebb nyugdíjak védelmét és az olló bezárását célozza, miközben a nemzeti érdekeket és a szolidaritást helyezi előtérbe.

Miért van szükség új nyugdíjemelési modellre?

Ahogy arról korábban is írtunk, a szakemberek és érdekképviseletek egyetértenek abban, hogy a kisnyugdíjasok számára nagyobb biztonságot jelentene, ha a SZÉP-kártyajuttatás beépülne a havi járadékokba. Angyal József azonban ennél is tovább megy: olyan emelési rendszert javasol, amely hosszú távon a nyugdíjasok többségének kedvez, és nem terheli meg a nemzeti költségvetést.

Hogyan zárná be az ollót a javaslat?

A szakember által kidolgozott modell lényege, hogy nem az éves infláció mértékével, hanem annak az átlagnyugdíjra vetített összegével nőne minden nyugdíj. „Minden évben az év eleji nyugdíjemeléskor közlésre kerül az előző évi átlagnyugdíj. Ez 2025-ben körülbelül 250 ezer forint volt” – kezdte Angyal József. „Erre kellene kiszámítani a százalékos mértékű nyugdíjemelést. Mivel 2026 elején ennek a mértékét 3,6 százalékban állapították meg, a 250 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítve egységesen 9 ezer forint emelést kapna minden nyugdíjas.”

Ennek egyik előnye, hogy a nyugdíjba vonuláskor megállapított összegek közötti különbségek már nem nőnének tovább. Az olló az alacsony és a magasabb nyugdíjak között nem nyílna szélesebbre.

Mit jelentene ez a számokban?

Akinek a nyugdíja az átlagnyugdíj fele – tehát 125 ezer forint volt tavaly –, az a 9 ezer forintos emeléssel 7,2 százalékos nyugdíjnövelésben részesült volna. „Ezzel a javaslattal az átlag alatti nyugdíjak százalékos mértékben jobban emelkednének” – mondta Angyal József. „Ez segítene megőrizni az alacsony nyugdíjak értékállóságát. További előnye, hogy mivel mindenki az átlagot kapná, ez a költségvetésnek nem jelentene többlet terhet.”

A szakember azt is javasolja, hogy ha még idén sor kerülne évközi kompenzációra, azt úgy lehetne megoldani, hogy január 1-jére visszamenőlegesen mindenkinek egészítsék ki az idei nyugdíjemelését 9 ezer forintra. Ez számokban azt jelentené, hogy a 125 ezer forintos nyugdíjban részesülők januárban kapott 4 500 forintos emelése kiegészülne 9 ezer forintra. Ha ez október 1-jétől történne, akkor az október havi nyugdíjjal együtt 10 x 4 500 forint, vagyis év végéig összesen 45 ezer forint plusz juttatást kapnának. Ez a plusz pénz kiválthatná a nyugdíjas SZÉP-kártyát, és beépülne a nyugdíj összegébe. 2027 januárjától pedig már az átlagnyugdíjra számított tételes nyugdíjemelést kaphatná mindenki.

Kinek kedvez és kinek nem ez a modell?

A modell nem kedvezne a magasabb járadékban részesülőknek, mivel a legkisebb nyugdíjak nem plusz állami pénzből, hanem a magasabb nyugdíjak emelésének rovására nőnének. Ha egy 500 ezer forintos nyugdíj nem 3,6 százalékkal, hanem csak az egységes 9 ezer forinttal emelkedett volna januárban, akkor az érintett nyugdíjas éppen a januári emelése felét kapta volna. Az 500 ezer forint 3,6 százaléka ugyanis 18 ezer forintot tesz ki. Az egységes, tételes emelés azzal járna, hogy a magasabb nyugdíjak a jelenleginél gyorsabb ütemben vesztenék el a vásárlóerejüket.

„Van, aki erre azt mondja, hogy ha ez a javaslat megvalósulna, akkor nyugdíjasok tömege vonulna az utcára, és a nyugdíjasok többsége rosszul járna” – mondta Angyal József. „De ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a nyugdíjasok mintegy 65 százaléka kap az átlagnyugdíj alatti összeget, tehát a többségük igenis jobban járna.”

Miért van szükség erre a lépésre?

A KSH szerint májusban az öregségi nyugdíj átlagos összege 262 900 forint volt, és a 2 279 766 nyugdíjasból 833 140-en kaptak kézhez 260 ezer forint feletti összeget. Vagyis az öregségi nyugdíjban részesülők 36 százaléka kap átlag feletti összeget. „Azoknak, akik átlag feletti nyugdíjat kapnak, ez a megoldás nem biztos, hogy tetszene, de a nehéz helyzetben levő költségvetésnek nem kerülne több pénzbe, és a többség számára igazságosabb lenne” – mondta Angyal József. „Olyan javaslat nincs, hogy mindenki jól járjon. Ha viszont az a kormányzat célja, hogy a létminimumon vagy az alatt tengődőket segítse, akiknek a megélhetésük van veszélyben, akkor ez egy működőképes megoldás lehet.”

A szakember hozzáteszi: akik az általa javasolt számítással kevesebb emelést kapnának, azoknak a megélhetése ettől még nem kerülne veszélybe. „Valószínűleg azért magasabb a nyugdíjuk, mert hosszabb ideig dolgoztak és jobban kerestek, de ezek a szempontok már érvényesültek a nyugdíj megállapításkor.”

Szerinte az évi emelések során igazságosabb lenne az egyenlő összegű juttatás. A továbbiakban pedig, ha majd megengedi a költségvetés helyzete, vissza lehet térni az úgynevezett svájci indexálásra, amely minden nyugdíjas számára elérhetőbbé tenné a juttatásuk értékállóságát.

Gyakran ismételt kérdések

Miért lenne igazságosabb ez a modell?

Mivel a nyugdíjasok 65 százaléka az átlagnyugdíj alatti összeget kap, a többség számára nagyobb emelést jelentene, miközben a költségvetés terhei nem nőnének.

Hogyan érintené a magasabb nyugdíjakat?

A magasabb nyugdíjak emelése kisebb lenne a jelenlegi rendszerhez képest, de a szakember szerint ezek a nyugdíjasok megélhetése nem kerülne veszélybe.

Miért nem növeli a költségvetési kiadásokat?

Mert a kisebb nyugdíjak emelését a magasabb nyugdíjak emelésének rovására finanszíroznák, így az összesített kiadás változatlan marad.