A magyar agrárium új aranytartaléka: az egészség

Egy friss szakmai koncepció szerint Magyarország számára a jövő nem a mennyiségi termelésben, hanem az egészségre gyakorolt mérhető hatásban rejlik. A Cibus Hungaricus Alapítvány által kidolgozott Farm to Health szemlélet a krónikus betegségek elleni küzdelmet nem a kórházakban, hanem a termőföldeken kezdi. A javaslat szerint az agrárium, az élelmiszeripar és az egészségügy összekapcsolása egyszerre javíthatja a nemzet egészségi állapotát, csökkentheti a közkiadásokat és új, szuverén versenyelőnyt teremthet a hazai élelmiszer-gazdaságnak.

Miért éppen a termőföldön dől el az egészségünk?

Évtizedek óta természetesnek vesszük, hogy az agrárium feladata az élelmiszer előállítása, az egészségügyé pedig a betegségek kezelése. A két területet külön szakpolitikaként kezeljük, noha valójában ugyanannak a folyamatnak a két végpontját jelentik. A nemzetközi tapasztalatok szerint a krónikus betegségek elleni küzdelem nem a rendelőkben kezdődik, hanem jóval korábban, a termőföldön, az élelmiszeriparban és végső soron a fogyasztók tányérján.

A Cibus Hungaricus Alapítvány által az Egészségügyi Minisztérium számára megküldött szakmai anyag szerint az élelmiszer nem pusztán gazdasági termék, hanem a társadalom egészségi állapotát közvetlenül meghatározó tényező. Ha pedig az élelmiszer valóban képes befolyásolni a betegségek kialakulását, akkor az agrárium szerepe is túlmutat a termelésen: az egészségmegőrzés egyik legfontosabb szereplőjévé válhat.

Mit jelent a Farm to Health koncepció a magyar gazdák számára?

A koncepció egyszerre kíván választ adni a magyar mezőgazdaság versenyképességi kihívásaira, a lakosság romló egészségi mutatóira és az egészségügyi kiadások növekedésére. Nem egy új támogatási programot vázol fel, hanem egy olyan szemléletváltást, amelyben az élelmiszer-termelés végső célja nem önmagában a mennyiség, hanem az egészségben is mérhető érték létrehozása.

A nemzetközi szakirodalom alapján egy kiegyensúlyozott étrend a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a vastagbélrák vagy a nem alkohol miatti zsírmájbetegség kialakulásának kockázatát 30-80 százalékkal is csökkentheti. Ha a magyar lakosság táplálkozási szokásai megközelítenék a skandináv országok szintjét, ezeknek a betegségeknek az előfordulása 20-40 százalékkal mérséklődhetne, ami átlagosan 2-5 évvel több egészségben eltöltött életévet eredményezhetne.

Gazdasági oldalról is meggyőző a kép: minden 1 euró, amelyet egészséges táplálkozást támogató programokra fordítanak, hosszabb távon 3-10 euró egészségügyi és társadalmi megtakarítást eredményezhet. Németországban az egészségtelen táplálkozás 2023-ban több mint 50 milliárd euró többletköltséget okozott, ami lakosonként megközelítőleg 600 eurót, az egy főre jutó egészségügyi kiadások 11 százalékát jelentette.

Miért vesztésre áll a magyar agrárium?

Varga Péter, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára szerint a hazai agrárium mindhárom fő fenntarthatósági területen vesztésre áll:

• Társadalmi: a helyi munkaerő mennyisége és minősége nem elegendő, a döntéshozók elöregednek, a vidéki életminőség jelentősen romlik.
• Gazdasági: a hagyományos piacok összeomlanak, az input árak folyamatosan nőnek, a Közös Agrárpolitika szabályozása és a területalapú támogatások csökkenése bizonytalanságot okoz.
• Környezeti: a klímaváltozás, a romló talajállapot és a növekvő energia- és inputköltségek egyre nagyobb kihívást jelentenek.

A valódi kérdés az, hogy a magyar termelők képesek lesznek-e olyan termékeket előállítani, amelyekért a piac magasabb árat hajlandó fizetni. A hazai, mintegy 5 millió hektáros mezőgazdasági terület a hagyományos termelési szerkezetben nem olyan szereplő, amely érdemben részt venne az árképzésben. Ezért új, kiszámítható és magasabb hozzáadott értéket biztosító piacokra van szükség.

Hogyan segíthet az egészségügyi adattér?

Magyarország egyedülálló versenyelőnnyel rendelkezik: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) strukturált formában kezeli a lakosság egészségi adatait. A javaslat szerint az agrifood adattér és az egészségügyi adattér összekapcsolása, az élelmiszerek beltartalmának mérése, a termékek nyomon követése és a megfelelő adatmenedzsment lehetővé tenné, hogy a termékpálya szereplői megalapozottabb döntéseket hozzanak.

A program elsőként a közétkeztetésben és a munkahelyi étkeztetésben indulhatna el, ahol egyszerre vizsgálható az alapanyag eredete, a beltartalom, a fogyasztói tapasztalatok és a hosszabb távon kimutatható egészségügyi hatás.

Mit mond a Cibus Hungaricus Alapítvány?

Varga Péter főtitkár elmondta: az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult az élelmiszerlánc működése. Míg az ötvenes években még a termelők, később pedig az élelmiszeripar határozta meg, mit és milyen mennyiségben állítanak elő, ma már egyértelműen a fogyasztói igények irányítják a piacot. A kereskedelmi szereplők ezeket az igényeket napi szinten követik, egyre nagyobb mértékben mesterséges intelligenciára támaszkodva, miközben az agrártermelők és az élelmiszeripar jelentős része nem fér hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján a termelést valóban a kereslethez igazíthatná.

A Farm to Health koncepció nem egyszerűen egészségpolitikai program, hanem egy olyan adatvezérelt agrárstratégia, amely a fogyasztói szükségletekből indul ki. Ebben kulcsszerepet szánunk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térnek, amely egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a lakosság egészségi állapota alapján előre modellezhető legyen a megelőzéshez vagy akár a gyógyításhoz szükséges élelmiszer-fogyasztás – mondta Varga Péter.

Hozzátette: tévhit, hogy egy élelmiszer pusztán attól magasabb minőségű, mert hazai, helyi vagy termelői jelzővel kerül a boltok polcaira. Ezek a megnevezések önmagukban nem igazolják a termék valódi beltartalmi értékét. Szemléletes példaként említette, hogy a sütőipar sok esetben azért kénytelen különféle adalékanyagokat alkalmazni, mert a hazai búza sütőipari minősége nem mindig megfelelő: míg egy jó minőségű kenyérhez 300 feletti W-értékű gabonára lenne szükség, a hazai termés jelentős része a 100-as értéket sem éri el.

Milyen lépések szükségesek a változáshoz?

A szakember szerint a szemléletváltáshoz az agrártámogatási rendszernek is alkalmazkodnia kellene. Az elmúlt 22 évben a támogatások elsősorban a területalapú és fejlesztési források megszerzésére ösztönözték a gazdálkodókat, miközben háttérbe szorult a piaci alkalmazkodás és a magasabb termelői profit elérésének szempontja. Három kulcsfontosságú lépést tart szükségesnek:

• Az élelmiszerek beltartalmi értékeinek rendszeres mérése és hiteles igazolása.
• Az agrárium és az egészségügy intézményesített együttműködése, amelyben az egészségügy megrendelői szerepbe kerül.
• A támogatási rendszer fokozatos piacosítása, vagyis olyan ösztönzők bevezetése, amelyek a piaci sikerességet jutalmazzák a terület- vagy tevékenységalapú támogatások helyett.

Elképzeléseiket már ismertették az Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Minisztériummal, ősszel pedig egészségügyi és agrárszakemberek részvételével létrehozzák a Farm to Health Platformot. Ennek egyik célja, hogy a következő Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai időszakában az egészségügyre épülő piac már meghatározó fejlesztési irányként jelenjen meg.

A Tisza-kormány programja részben tartalmazza a koncepciót. A magas hozzáadott értékű, egészséges élelmiszerek előállítását célozza meg. De hogy milyen élelmiszerre van szükség, azt a termelők vagy az ipar dönti el, ami nem felel meg a mai piaci modellnek. A piacon a fogyasztói igények alapján kellene termelni, amihez pontos adatok állnak rendelkezésünkre. Ezért fontos az egészségügy és az agrifood szektor együttműködése és az egészségügyi megrendelői szerepbe való emelése – hangsúlyozta Varga Péter.

Gyakran ismételt kérdések

Mi az a Farm to Health koncepció?

A Cibus Hungaricus Alapítvány által kidolgozott szemlélet, amely az agráriumot, az élelmiszeripart és az egészségügyet egyetlen, egymásra épülő értékláncként kezeli. Célja, hogy az élelmiszer-termelés ne csak mennyiséget, hanem mérhető egészségügyi értéket is létrehozzon.

Hogyan segítheti ez a magyar gazdákat?

Az egészségügy stabil és kiszámítható piacot jelenthet a hazai agrifood szektor számára. Ha a termelés jelentős része magas beltartalmú, ellenőrzött és nyomon követhető élelmiszerek előállítására áll át, ezek a termékek az európai piacon is versenyképesek lehetnek.

Milyen szerepe van az EESZT-nek a koncepcióban?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a lakosság egészségi állapota alapján előre modellezhető legyen a megelőzéshez vagy a gyógyításhoz szükséges élelmiszer-fogyasztás, valamint az ehhez szükséges beltartalmi értékek.

Mikor indulhat a program?

Ősszel egészségügyi és agrárszakemberek részvételével létrehozzák a Farm to Health Platformot. A program elsőként a közétkeztetésben és a munkahelyi étkeztetésben indulhatna el.