Az aszálynál is nagyobb veszély: ki ül majd a traktoron a magyar földeken?
A magyar agrárium kivételes adottságokkal bír – a mezőgazdasági területek aránya meghaladja az ország területének 60 százalékát, amivel az uniós élmezőnybe tartozunk. A termőföld minőségét ma is az Osztrák-Magyar Monarchia idején bevezetett aranykorona-rendszer jelzi. Ám a gazdatársadalom gyors ütemű elöregedése olyan kihívást jelent, amely felülmúlja akár a klímaváltozás okozta aszályok pusztítását is.
Mit mutatnak a számok? A magyar agrárium súlya a gazdaságban
A mezőgazdaság 2025-ben a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 2,7 százalékát adta, ami jóval meghaladja az 1,6 százalékos uniós átlagot. Németországban ugyanez a mutató mindössze 0,9%, Franciaországban 1,4%, Olaszországban pedig 2,1%. A teljes kibocsátás meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, az agrár-külkereskedelmi aktívum 3,3 milliárd euró volt. A gabona abszolút exportbajnok: 8,4 millió tonnás belföldi felhasználás mellett 4,8 millió tonnát exportáltunk.
Miért csökken a gazdaságok száma?
A birtokkoncentráció az elmúlt évtized egyik legmeghatározóbb folyamata. 2023-ban mintegy 198 ezer gazdaság működött az országban, ami 2013-hoz képest 33 százalékos csökkenést jelent: tíz év alatt közel 100 ezer gazdasággal lett kevesebb. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági terület 5,1 millió hektárra nőtt. A legnagyobb, 500 ezer euró feletti kibocsátású gazdaságok a teljes gazdaságszámnak mindössze 1,1 százalékát teszik ki, ám a magyar agrártermelési érték 45 százalékát állítják elő. Az állattartás különösen súlyos veszteségeket szenvedett: az állattartó gazdaságok száma negyedére zsugorodott, elsősorban a kisméretű, háztáji jellegű telepek tűntek el.
Hogyan hat a klímaváltozás a magyar termésre?
Az időjárási szélsőségek egyre keményebben sújtják a szántóföldi növénytermesztést. 2025-ben a kukoricatermés 27 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A gyümölcságazatot a fagyok és az aszály történelmi csapásként érték: az almatermés alig haladta meg az előző évi felét, ami az utóbbi tíz év leggyengébb eredménye. A meggytermés 19 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a napraforgóval továbbra is az Európai Unió második legnagyobb termelői vagyunk.
A szakma két egyértelmű választ adott: az öntözés fejlesztését és a fenntartható talajművelést. 2023-ban már 1,3 millió hektáron alkalmaztak talajkímélő művelést, ami több mint háromszorosa a 2016-os értéknek. A hagyományos mélyszántás aránya 88 százalékról 64 százalékra esett vissza. Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága elérte a 308 ezer hektárt.
Ki fogja művelni a magyar földet? A gazdatársadalom elöregedése
A legégetőbb probléma azonban a gazdatársadalom elöregedése. A gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év. A teljes gazdatársadalom 60 százaléka 55 év feletti, és 37 százalékuk 65 éves vagy annál idősebb. Ezzel szemben a 35 év alatti fiatal gazdák aránya mindössze 4,9 százalék, és az abszolút számuk tíz év alatt 42 százalékkal csökkent.
A képzettség terén látható némi professzionalizáció: a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek aránya 11 százalékra nőtt. Ők a szektor igazi nehéztüzérsége: átlagosan 100 hektáron gazdálkodnak, ami a nemzeti átlag háromszorosa, így a teljes hazai szántóterület 39 százaléka az ő irányításuk alatt áll. A gazdák többsége (55%) azonban mezőgazdasági végzettség nélkül dolgozik.
Mit hoz az Agrárium 2026 összeírás?
2026 nyarán a KSH számlálóbiztosai 969 magyar településen járták végig az agrárgazdaságokat. Május 15-től július 15-ig közel 66 ezer gazdaságot kerestek fel az Agrárium 2026 elnevezésű gazdaságszerkezeti összeírás keretében. Az első eredmények augusztus 31-én válnak nyilvánossá. Ezek adhatnak választ arra a kérdésre, lesz-e elegendő tudás, tőke és fiatal gazdálkodó ahhoz, hogy Magyarország valóban kihasználja kivételes adottságait.
Mi a magyar agrárium jövője?
A magyar mezőgazdaság jövőjét nem egyetlen mutató dönti el. Nem csupán az, hogy mennyi csapadék hullik, mekkora lesz a terméshozam vagy hogyan alakulnak az exportpiacok. A legfontosabb kérdés az marad, lesz-e elegendő tudás, tőke és fiatal gazdálkodó ahhoz, hogy Magyarország valóban kihasználja azokat a kivételes adottságokat, amelyekkel Európában ma is az élmezőnyhöz tartozik. A nemzeti szuverenitás és az élelmiszer-önrendelkezés záloga a magyar földön ülő gazda kezében van.
A cikk megjelenését a KSH támogatta.