Bóka János: szakmai tanácsadó testület kellene Paks ügyében

A Fidesz frakcióvezetője, Bóka János a Sándor-palotában tett tiszteletteljes javaslatot a miniszterelnöknek: hozzanak létre olyan szakmai tanácsadó testületeket, amelyek alternatívákat vizsgálnának és valószínűségi elemzéseket végeznének a Paks körüli vitákban. A politikus az Inforádiónak adott interjújában beszélt erről, hangsúlyozva, hogy a politikusok többsége nem atomenergetikai szakember, vízmérnök vagy katasztrófavédelmi szakember, ezért nem szabadna úgy tenniük, mintha azok lennének.

Mit javasolt Bóka János a miniszterelnöknek?

„Amikor a miniszterelnökkel találkoztunk a Sándor-palotában, volt egy tiszteletteljes javaslatom” – kezdte Bóka. Elmondta, hogy a résztvevők komoly beszélgetésekbe merültek arról, mit lehet a Dunán csinálni, mit nem, lehet-e a fenékküszöböt emelni, gátat építeni, mobilszivattyút vagy ponton támfalat használni. „De azt jó lenne megérteni, hogy a politikusok jelentős része nem atomenergetikai szakember, nem vízmérnök, nem is katasztrófavédelmi szakember” – tette hozzá.

Bóka szerint Magyar Péter, aki szeret ilyen helyeken pózolni, nem fog jobban érteni a vízügyhöz, mint aki elolvassa az ezzel kapcsolatos újságcikkeket az interneten. „Beszélhet nagyon sok szakemberrel, nyilván nagyon sok információt fog kapni, de szerintem egy politikusnak nem szabadna úgy tennie, mintha árvízvédelmi szakember, atomenergetikus, meteorológus és hidrológus lenne egy személyben” – fogalmazott a frakcióvezető.

Mi lenne a szakmai tanácsadó testületek feladata?

Bóka János kifejtette: „Nekem az volt a javaslatom, hogyha a szakmai viták politikai vitákká alakulnak át, amikor egy árvízvédelmi szakember azt mondja, hogy ezt meg lehetett volna csinálni, akkor ő hirtelen fideszes propagandista lesz, ha pedig egy másik azt mondja, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, akkor ő a Tisza bábja lesz.” Ezért azt javasolta, hogy hozzanak létre olyan szakmai tanácsadó testületeket, amilyeneket az előző kormányok hasonló válsághelyzet esetén a miniszter vagy a miniszterelnök mellé rendelve létrehoztak.

„Ezek a testületek alternatívákat vizsgálnának, valószínűségi elemzéseket folytatnának, és akkor lenne egy olyan közösen elfogadott szakmai alap, amire építve értelmes politikai vitákat lehetne folytatni” – magyarázta. Hozzátette, hogy minden politikai vita a nap végén erőforrásvita: „Persze lehet Pakson még szivattyútelepeket létrehozni, lehet fenékküszöb-emelést végrehajtani, lehet gátakat építeni, de ezek mind erőforrásokat igényelnek, és ezeket az erőforrásokat mind valahonnan máshonnan kell elvonni, mert ezek az erőforrások nem állnak korlátlanul rendelkezésre. Priorizálni kell.”

Mit mondott Bóka a kormány kommunikációjáról?

A Fidesz frakcióvezetője arra is reagált, hogy a jelenlegi kormány az előzőre mutogat az erőmű körül kialakult problémák kapcsán. „Most, ha jól értem, azt mondja a Tisza, hogy az előző kormányoknak évtizedes távlatokból előre kellett volna látnia azt, amit a Tisza-kormány a saját állítása szerint két hétre sem látott előre” – fogalmazott Bóka.

Rámutatott: „Az elmúlt másfél-két hét politikai kommunikációja a kormány oldaláról úgy nézett ki, hogy két héttel ezelőtt ez a probléma nem létezett. A miniszterelnök, aki heti rendszerességgel jár a parlamentbe napirend előtti felszólalásokat tartani, nem beszélt arról, hogy a meteorológiai és vízügyi helyzet ilyen katasztrofális következményekkel járhat.” Bóka szerint a miniszterelnök először másfél hete kezdett el beszélni erről, amikor már nyilvánvalóan elkerülhetetlen volt, majd napi rendszerességgel bejelentette, hogy a következő 48-72 óra a kritikus. „Egy héten keresztül azt hallgattuk, hogy holnap le fog állni Paks, most pedig azt hallgatjuk, hogy nem is fog leállni Paks” – tette hozzá.

„Még most sem látjuk teljes bizonyossággal, hogy mi fog vagy mi nem fog történni. Három nappal ezelőtt még nem ez volt a forgatókönyv, de ma már teljesen elképzelhető, hogy Paks csökkentett kapacitással ugyan, de végig üzemképes marad. Akkor pedig az a helyzet, hogy minden hűhó ellenére mégiscsak az történt, hogy az az energetikai rendszer, ami a kormány állítása szerint az elmúlt 16 év tudatos aknamunkájának köszönhetően katasztrofális állapotban van – ami nyilvánvalóan nem igaz – mégiscsak az elmúlt néhány évtized legnagyobb energetikai válságát kormányzati energetikai beavatkozás nélkül átvészelte” – zárta szavait Bóka János.

A teljes beszélgetés az alábbi videóra kattintva tekinthető meg.

Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner