Devizás befektetés: hogyan védd a vagyonod erős forint mellett?
A magyar családok kemény munkával megteremtett vagyona évek óta a forintban és a magas hazai hozamokban bízott. A globális gazdasági viharok és a kiszámíthatatlan inflációs környezet azonban új stratégiai védekezést követel. Miklós Dániel, az OTP Alapkezelő értékesítési vezetője szerint a devizás befektetések nem a nemzeti fizetőeszköz elleni spekuláció, hanem a családi vagyon ésszerű, több lábon álló védelme az egyoldalú kockázatokkal szemben.
Miért aktuális most a devizás befektetés a magyar megtakarítóknak?
A magyar gazdaság teljesítménye és a fegyelmezett nemzeti politika eredményeként a forint erős pozícióban van. Ez az erősség azonban egyszerre ad stratégiai lehetőséget is. Ha a forint erős, a magyar megtakarító kedvezőbb árfolyamon juthat euróhoz vagy dollárhoz. Ez az előrelátás hosszú távon értéket teremt, ha a jövőben a hazai fizetőeszköz gyengülne a globális nyomás alatt. A devizás megtakarítás így a jövőbeli árfolyam- és inflációs kockázatok elleni nemzeti válasz lehet.
A túlzott forintkitettség miért kockázatos a családi portfólióban?
Sokan tévesen puszta árfolyamspekulációnak tartják a devizavásárlást, miközben a magyar vagyon döntő része kizárólag forintban pihen. Ez a hozzáállás koncentrációs kockázatot hordoz. A megtakarítás értéke ilyenkor teljes mértékben a hazai inflációtól, a forint árfolyamától és a belföldi kamatkörnyezettől függ. Ha ezek a tényezők egyszerre kedvezőtlenül alakulnak, a portfólió sérülékennyé válik. A devizás eszközök beemelése szétteríti a kockázatot, és a vagyon egy része kikerül a magyar gazdasági ciklus közvetlen hatása alól. A portfólióépítés hagyományos szabálya a sok lábon állás, ami stabilitást ad.
Hogyan mérsékli a devizaalapú befektetés az inflációs kitettséget?
Ha a vagyon egy része nem forintban denominált eszközben van, annak értékét nem kizárólag a magyar árszínvonal és a forint vásárlóerejének változása határozza meg. Egy euró- vagy dolláralapú portfólióelem más inflációs és gazdasági környezethez kapcsolódik. Ez nem szünteti meg a kockázatot, de tompítja a hatását. A teljes vagyon nem lesz kitéve a magyar infláció egyeduralmának.
Miben más a devizaalap, mint a puszta devizatartás?
Az elmúlt években a magyar megtakarítók hozzászoktak a magas forintos kamatokhoz. Téves lenne azonban a devizás alapokat egyszerűen a hazai kamatszintekkel versenyeztetni. A forintos állampapírok a hazai környezethez kötődnek, míg a devizás alapoknál a nemzetközi kamatkörnyezet és az alap mögöttes eszközei határozzák meg a profilt. A devizás alap szerepe nem a rövid távú hozammaximalizálás, hanem a portfólió diverzifikálása és a globális piaci hozzáférés megteremtése. Ha valaki csak devizát tart a számláján, kizárólag az árfolyamváltozást és a csekély számlakamatot élvezi. Egy devizaalapú befektetési alap mögött profi alapkezelők által kezelt értékpapír-portfólió áll, amely kötvény-, részvény- vagy vegyes kitettséget is ad.
Kinek indokolt devizás eszközöket tartania?
Devizás eszköz tartása különösen indokolt azoknak, akik euróban vagy dollárban kapnak jövedelmet, hiszen így elkerülhetik a folyamatos átváltás költségét. Ugyanez igaz azokra a családokra is, akik jövőbeni devizás kiadásra, például külföldi tanulmányokra vagy ingatlanvásárlásra készülnek. Emellett azoknak is helye lehet a portfólióban devizának, akik hosszabb távon építenek megtakarítást, és tudatosan mérsékelni szeretnék a kizárólag forintban tartott vagyon kockázatát.
Milyen időtávon érdemes devizás eszközökbe fektetni?
Rövid távon az árfolyamok jelentősen ingadozhatnak. Aki néhány hét vagy hónap alatt szeretne árfolyamnyereséget elérni, az spekulatív döntési helyzetbe kerül. Portfólióépítési logikával többéves időtávban érdemes gondolkodni. Rövidebb célokra alacsonyabb kockázatú, rövid kötvényjellegű devizás alapok illenek, hosszabb célokra nagyobb részvény- vagy vegyes kitettséget tartalmazó megoldások.
Milyen kockázatokkal kell számolni devizás alapoknál?
Három fő kockázattal kell számolni. Az első a devizaárfolyam-kockázat, ha a forint erősödik az euróval vagy dollárral szemben. A második a mögöttes eszközök kockázata, például a kamat-, hitel- vagy piaci árfolyamkockázat. A harmadik a likviditási és időtávkockázat. Az árfolyam-időzítési csapda úgy kerülhető el, ha a devizás befektetés nem egyszeri tippként jelenik meg, hanem előre meghatározott portfólióarányként, fokozatos belépéssel és rendszeres felülvizsgálattal.
Milyen devizás alapok érhetők el az OTP Alapkezelőnél?
A választásnál a döntő szempont az időtáv, a kockázatvállalási hajlandóság és a cél. Az OTP Alapkezelő kínálatában minden időtávra, különböző kockázati szinteken, forintban, euróban és dollárban érhetők el alapok. Létezik egy-egy eszközosztályt megcélzó termék, mint az OTP Stratégiai Euró Kötvény Alap, régiót célzó, mint az OTP USA Részvény Alap, de globális kitettséget kínáló OTP Multi-Asset Alapcsalád is.