Állami kézbe kerül Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatóközpontja
A magyar állam visszaveszi az irányítást a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) felett. A Tudományos és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy az Élvonal Alapítvány közfeladata és a hozzá tartozó kutatóközpont augusztus 31-ével az államhoz kerül. Ezzel véget ér a közpénzek átláthatatlan, alapítványi modellben történő felhasználása.
Miért kerül állami kézbe a kutatóközpont?
A Tisza-kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolása mellett döntött. Ennek részeként július 31-ével megszűnt a 2025 novemberében létrehozott Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány is. A kutatóközpont jogai és kötelezettségei augusztus 31-ével szállnak át az államra, a szakmai feladatok pedig a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerülnek.
Mennyi közpénzt kapott eddig Krausz Ferenc alapítványa?
A CMF 2024 óta összesen 45,17 milliárd forint közpénzzel gazdálkodhatott. A 2026-ra előirányzott csaknem 27 milliárd forint több mint 80 százalékát, mintegy 22 milliárdot, már az első negyedévben, a választás előtt kiutaltak számára. A finanszírozást egy 2024 júniusában aláírt szerződés biztosította, amely 2024-re 3,2 milliárd, 2025-re 18,5 milliárd, 2026-ra pedig csaknem 27 milliárd forintot irányzott elő.
Mi volt a probléma az alapítványi modellel?
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint a konstrukció átláthatatlan volt, és kivonta a közpénzek felhasználását a demokratikus ellenőrzés alól. Az Élvonal-programot „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítésének” nevezte. A keretmegállapodás szerint az állam legalább 25 évre, mintegy 1000 milliárd forintos nagyságrendben biztosította volna az alapítvány finanszírozását, sőt egy további 25 éves megállapodást is kilátásba helyezett.
Kik ültek a felügyelőbizottságokban?
Mindkét szervezet felügyelőbizottságában kormányközeli szereplők foglaltak helyet. Az Élvonalnál Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője, Kovács Zoltán, az MCC műhelyvezetője és a Széll Kálmán Alapítvány elnöke, valamint Lovas András ügyvéd tevékenykedett. A CMF-nél Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és György László korábbi államtitkár volt jelen.
Hogyan reagált a Fidesz a döntésre?
A döntést fideszes oldalról élesen bírálták. Gulyás Gergely szerint a szerződés felbontása politikai bosszú volt. Hankó Balázs volt innovációs miniszter szerint a kormány szabálytalanul járt el, és az alapítvány olyan csúcskutatásokat valósított volna meg, amelyekből a magyar vállalatok és kutatók is profitáltak volna. A minisztérium egyelőre nem tudta megmondani, kihez kerül a CMF tulajdonosi jogainak gyakorlása.
Mi a kutatóközpont jövője?
A Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ ultrarövid impulzusú lézertechnológiával vizsgálja a vérplazma molekuláris összetételének változásait. A cél, hogy az eljárás a következő generációs molekuláris diagnosztika alapkövévé váljon, és hozzájáruljon például a rák korai felismeréséhez. A további finanszírozás összkormányzati kompetencia, amelyben a tárca kezdeményező szerepet vállal.