A kormány korszakváltást hajt végre a magyar közlekedésben: az új autópályák építése helyett a kritikus állapotú úthálózat és a hidak felújítására összpontosít, mondta el Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter hétfőn, a IX. Magyar Közlekedési Konferencia nyitóelőadásában. A tárca tervei szerint 2027 tavaszán az állam visszaveszi a gyorsforgalmi utak üzemeltetését a koncessziós társaságoktól, szigorodik a KRESZ, és elindul a rendszerváltás óta nem látott mértékű, több ezer milliárd forintos vasútfejlesztési program.
A bejelentésekről a Portfolio.hu számolt be a konferenciáról. A lépések jelentősége túlmutat a közlekedéspolitikán: a magyar adófizetők pénzét végre itthon, a nemzeti infrastruktúrára fordítja az állam, nem pedig multinacionális érdekek kiszolgálására.
Vissza a nemzeti kézbe: 2027-től a Magyar Közút üzemelteti az autópályákat
Vitézy Dávid előadásában elmondta, hogy a nemrégiben önállóvá vált Közlekedési és Beruházási Minisztérium a politikai irányítás helyett szigorúan szakmai alapokra helyezte az ágazat vezetését. A tárca átvilágította a korábban megkötött szerződéseket, és az átvilágítás legfontosabb eredménye az MKIF autópálya-koncessziós szerződésének fokozatos lezárása.
Az Európai Bizottság által is jogsértőnek ítélt megállapodás értelmében a magánszereplők az első évektől kezdve pénzt vettek ki a rendszerből, miközben a magyar állam előfinanszírozta őket. Ennek vet véget a mostani döntés.
2027. április 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi vissza a teljes hazai autópálya-hálózat üzemeltetését, ami a jelenlegi szolgáltatási díjak töredékébe kerül majd az adófizetőknek, hangsúlyozta a miniszter. A futó nagyberuházások közül az M1-es autópálya bővítése a szerződések rendezett lezárása után állami keretek között folytatódik.
Felesleges megaprojektek helyett a valós szükségletek
A minisztérium felülvizsgálta a korábbi, gyakran túlzó méretű projekteket. A 451 milliárd forintos mohácsi híd építése már túljutott azon a ponton, ahol a túlméretezett műszaki tartalom racionálisan megváltoztatható lenne, az alföldi oldalon tervezett, indokolatlan kétszer kétsávos útszakaszt viszont visszavonták, amivel 76 milliárd forintot sikerült megtakarítani. A híd befejezése 2028-ra várható.
A keleten épülő M49-es gyorsforgalmi út első, Ököritófülpösig tartó szakaszát még idén október végén átadják, a román határig tartó folytatás uniós hitelből finanszírozva 2029-re készül el.
Milyen állapotban vannak a magyar utak és hidak?
A megtakarított forrásokra hatalmas szükség van, hiszen az elmúlt évek forráskivonásai miatt az országos főúthálózat több mint fele rossz vagy kritikus állapotba került, emelte ki a tárcavezető. Egyes vármegyékben 100 és 130 év közé nyúlt az utak felújítási ciklusa, ami történelmi távlat: a magyar úthálózaton olyan szakaszok vannak, amelyeket a dualizmus korabeli tempóban sem építettek újra.
A hazai hidak 30 százalékánál érdemi hibák mutatkoznak, 93 híd állapota pedig egyenesen kritikus. A tárca célja, hogy a 2027-es költségvetésben a jelenlegi, szinte láthatatlan 20 milliárd forintról nagyságrendileg 100 milliárd forintra, azaz ötszörösére emelje a közutak felújítására szánt keretet. A Magyar Közút beszerzési önállóságának visszaadásával emellett országos hídfelújítási program indul.
Szigorúbb KRESZ: elkobzás a kirívó gyorshajtóktól
A közlekedésbiztonság terén is drasztikus lépések várhatók. A reprezentatív kutatások alapján a magyar társadalom egyértelműen támogatja a szabálytalankodók szigorúbb büntetését, ezért a következő hetekben társadalmi egyeztetésre bocsátják az új KRESZ tervezetét, közölte Vitézy Dávid.
Az osztrák mintára épülő jogszabály-módosítási csomag az alábbi elemeket tartalmazza:
- átlagsebesség-mérés bevezetése,
- a kirívó gyorshajtók járművének elkobzása,
- a buszsávok és vasúti átjárók védelme objektív felelősségre vonással,
- a rollerek szigorúbb szabályozása.
A nagyvárosok és agglomerációik közlekedésének javítása is fókuszba kerül: a túlzsúfolt elővárosi utakon, például a kivitelezés előtt álló Budakeszi úton, buszsávok kialakításával és az infrastruktúra humanizálásával segítik a közösségi közlekedést.
Több mint 3500 milliárd forint a vasútra
Bár a hazai építőipar a korábbi megaprojektek leállítása miatt jelenleg nehéz helyzetben van, hamarosan jelentős lendületet kap. A kormány több mint 3500 milliárd forintnyi uniós forrást hozott haza vasútfejlesztésre, amelyből a következő fél évben több mint 1500 milliárd forint értékben írnak ki kivitelezési tendereket.
A munkálatok többek között a Budapest-Győr, a miskolci és a Debrecen-Nyíregyháza fővonalakat, a Szeged-Kiskunfélegyháza szakaszt, valamint a budapesti elővárosban a veresegyházi és lajosmizsei vonalakat érintik. A felújítások kiterjednek a szentendrei, ráckevei és csepeli HÉV-ekre is.
Ez a rendszerváltás óta nem látott mértékű beruházási csomag 2027 második felétől stabil, meredeken emelkedő megrendelésállományt biztosít a hazai vállalkozások számára, zárta előadását a közlekedési és beruházási miniszter.
Gyakori kérdések a magyar közlekedés átalakításáról
Mikor veszi vissza az állam az autópályák üzemeltetését?
2027. április 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemelteti a teljes hazai autópálya-hálózatot, miután a kormány fokozatosan lezárja az MKIF koncessziós szerződését.
Mennyivel szigorodik a KRESZ?
Az új KRESZ tervezete átlagsebesség-mérést, a kirívó gyorshajtók járművének elkobzását, valamint a buszsávok és vasúti átjárók objektív felelősséggel járó védelmét vezeti be. A tervezet a következő hetekben kerül társadalmi egyeztetésre.
Mennyi pénzt kap a vasútfejlesztés?
A kormány több mint 3500 milliárd forintnyi uniós forrást hozott haza vasútfejlesztésre, amelyből a következő fél évben több mint 1500 milliárd forint értékben írnak ki kivitelezési tendereket.