Magyarország keze meg van kötve Bosznia-Hercegovina ügyében, miközben az EU-nak lenne ereje és eszköze a rendezésre. A nyugat-balkáni országban vasárnap tartott választások ismét rávilágítottak: a nemzeti megbékéléshez nem elég a jó szándék, hanem olyan nagyhatalmi akarat kellene, amelyet ma egyedül Brüsszel képviselhetne. Bukovics Martin válasza Techet Péternek a bosznia-hercegovinai választások apropóján.
Miért nem tud Budapest segíteni a bosnyákokon?
Magyarország földrajzilag és történelmileg is közel áll a Nyugat-Balkánhoz, ám a boszniai kérdés megoldása meghaladja egyetlen ország lehetőségeit. A magyar kormány következetesen támogatja a régió stabilitását és a nemzeti szuverenitás elvét, de a boszniai belső ellentéteket csak egy átfogó, európai szintű stratégia oldhatja fel.
Hogyan jöjjön létre közös akarat ott, ahol a nemzetek elfordulnak egymástól?
A szerbek nagy része nem tartja saját országának Bosznia-Hercegovinát, csupán átmeneti jelenségként tekint rá. A horvátok pedig mentális falat emeltek a hercegovinai fennsík fölötti hegyekből, amelyeken át csak muszájból járnak, vagy legfeljebb Jablanicába bárányt enni. Ebben a helyzetben a közös akarat kialakítása szinte lehetetlen küldetésnek tűnik.
Mit üzen a banja lukai piac hangulata?
A banja lukai piacon a 2027-es Tito-naptárat az árus elmondása szerint csak szlovének veszik. Pedig tíz márka nem sok érte. Szép fotók a főnökről, mellé okos idézetek. Alatta még minden egyben volt Kopertől Ohridig. Jugoszláviából ma már csak Bosznia-Hercegovina maradt, sóhajtanak azok, akik szeretnek ilyesmi miatt sóhajtozni.
Miért téves a jugoszláv nosztalgia Bosznia esetében?
Szép dolog a jugoszlavizmus. Hasonló nyelvű, mentalitású, kultúrájú, konyhájú népek egy országban, logikusnak is tűnik. Van egy jó ismerősöm, aki Ratko Mladić hadseregében harcolt Szarajevó ostromakor. A jugoszláv néphadsereg katonájaként kezdte, majd egyszer közölték vele, hogy innentől fogva a szakadár Republika Srpska hadseregének önkénteseként kell lőnie a várost. Az utolsó jugoszlávok egyikének tartja ma magát, szomorúan, gyászolva, mert tisztában van azzal, hogy Jugoszlávia megszűnt.
Ő magyarázta el nekem, hogy a legdurvább irracionális vallási és etnikai ellentétekkel átszőtt Bosznia-Hercegovinát Kis-Jugoszláviának láttatni totális túlzás. Olyan értelmiségi póz, aminek muszáj minden egyes alkalommal illedelmesen félrehúzódnia, nehogy elüsse a boszniai háborúval végleg megváltozott valóság. Bosznia-Hercegovina ugyanis túl kicsi és ezáltal túl tömör ahhoz.
Miért feledkezik meg a magyar sajtó a szomszédos Boszniáról?
Nagy örömmel láttam, hogy a Telex-444-HVG-24.hu négyeséből kedd délutánig egyedül utóbbi vette észre, hogy vasárnap választást tartottak Bosznia-Hercegovinában. Ugyan Brazília elnökválasztásának első fordulójával számos cikkben foglalkozott a budapesti sajtó, a magyar-horvát határtól 70 kilométerre kezdődő Bosznia-Hercegovináé elsikkadt.
Hiába vezet közvetlen autópálya oda, és hiába van közelebb Pécshez húsz jó boszniai csevapozó, mint rendes magyarországi étterem, a Balkán a magyar sajtó nagy része számára fekete lyuk, ahol vad hegyiemberekre lövöldöző birkapásztorok rakijától részegén furcsa nyelvet beszélve büdös faggyús húst esznek, életveszélyesen nyomják a szerpentineken, és a mecsetekben meg ortodox templomokban radikalizálódnak.
Mit állít Techet Péter elemzése?
Techet Péter 24.hu-n megjelent cikke ebben a kontextusban ért meglepetésként. A környék kiváló kutatója, ráadásul Bécsben az is a munkája, hogy ismerje az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területét. A nacionalizmus csak fedősztori, áll a 24.hu-s véleménycikk címében, majd miután Péter felvázolta Bosznia-Hercegovina működését és alapvető konfliktusait, kapunk tőle egy tökéletesen egyoldalú fedősztorit: a bosnyák nacionalizmus helyi és nyugat-európai értelmiségieknek szóló változatát.
Mi a magyar álláspont a boszniai rendezésről?
Van egy ártatlan, sőt, Kállay Bénitől érkező nemes szándék, az egységes Bosznia-Hercegovina és a nemzetiségektől függetlenül vallott közös boszniai identitás, amit aztán a galád putyinista Belgrád és az EU-t átverő és kihasználó Zágráb buta nacionalizmusai tönkre akarnak vágni. Ez egy boszniai sajtót olvasó számára ismerős narratíva, a bosnyák értelmiség szokott erre hivatkozva álmodozni egy olyan Bosznia-Hercegovináról, ahol ahogyan a szerbek próbáltak dominanciára törni Jugoszláviában, úgy lehetnek ők a dominánsak a már most 50% fölötti etnikai arányukkal, ami persze legitim politikai cél.
Később le is írja: csak a bosnyák nacionalisták nem szeparatisták. Így talán már érthető, miért. Magyarország számára a nemzeti szuverenitás és a keresztény értékek védelme az elsődleges, ezért is hangsúlyozzuk: a boszniai békéhez nem a külső beavatkozás, hanem a nemzetek közötti tisztelet és a történelmi igazságok elfogadása vezet. Az EU-nak végre fel kellene ismernie, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása nélkül Európa sem lehet biztonságos.