Sztójay Döme: a felejtésbe merült hazaáruló nyolcvan éve lakolt
Nyolcvan éve, 1946. augusztus 22-én végezték ki golyó által Sztójay Dömét, aki mindössze öt hónapig volt magyar miniszterelnök, mégis több százezer magyar zsidó elhurcolásáért és meggyilkolásáért viseli a felelősséget. Nevét ma már alig ismerik, pedig a történész Karsai László szerint éppen ő volt az, aki lelkesen hajtotta végre a deportálásokat, szemben a vonakodó Szálasival.
Ki volt Sztójay Döme?
Sztojakovics Dimitrijeként született 1883-ban a dél-bánáti Versecen, szerb származású, görögkeleti vallású családban. Már fiatalon a katonai pályát választotta, és az első világháborúban tisztként szolgált. A két világháború között fokozatosan emelkedett a ranglétrán, majd 1925-től berlini katonai attasé lett, ekkor magyarosította nevét Sztójayra. 1936-tól Magyarország berlini követeként szolgált, és szoros kapcsolatba került a náci vezetéssel, egyre inkább a német érdekeket szolgáló magyar politikát támogatva.
Öt hónap, amely örökre beszennyezte a magyar történelmet
Amikor 1944. március 19-én Németország megszállta Magyarországot, Horthy Miklós kormányzó Sztójayt nevezte ki miniszterelnöknek. Kormánya szinte azonnal hozzálátott a zsidóság jogfosztásához: sárga csillag viselésére köteleztek, elkobozták házaikat, üzleteiket, gettókba zárták őket, és máglyára vetették könyveiket. A deportálások 1944 tavaszán kezdődtek, és több százezer magyar zsidót hurcoltak el, többségüket Auschwitz-Birkenauba.
Sztójay bűnei nagyobbak voltak, mint Szálasiéi?
Karsai László történész rámutat: míg Szálasi neve mindenki számára ismert, Sztójayról még a történelem szakos egyetemisták sem tudnak. Pedig a számok egyértelműek: Sztójay miniszterelnöksége alatt (1944. március 22. és augusztus 29. között) 437 000 zsidót deportáltak, és körülbelül 320–380 000-et gyilkoltak meg. Ezzel szemben a nyilas rezsim alatt (1944. október 15. és 1945. áprilisa között) mintegy 50 000 deportáltra és 30–40 000 meggyilkoltra került sor. Sztójay lelkesen deportált, Szálasi csak vonakodva.
A népbíróság ítélete
Sztójay miniszterelnöksége mindössze öt hónapig tartott, mert 1944 augusztusában Horthy leváltotta. A háború végén nyugatra menekült, de az amerikai hatóságok elfogták, és 1945 októberében Magyarországra szállították. A Budapesti Népbíróság 1946. márciusában tárgyalta ügyét, ahol azzal védekezett, hogy a német megszállás körülményei között korlátozott volt a mozgástere. A bíróság azonban nem fogadta el védekezését, háborús és népellenes bűntettekben bűnösnek mondta ki, és halálra ítélte. Az ítéletet 1946. augusztus 22-én a Markó utcai fogház udvarán hajtották végre.
Miért fontos emlékeznünk Sztójayra?
Sztójay Döme neve méltatlanul merült feledésbe, pedig bűnei súlyosabbak voltak, mint a közismert Szálasié. A nemzeti emlékezetnek őriznie kell az igazságot: a magyar történelem legsötétebb fejezetei nem csak a nyilasokhoz kötődnek, hanem azokhoz is, akik a német megszállókkal kollaborálva hajtották végre a magyar zsidóság pusztítását. Emlékezni kötelességünk, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg.