Finnország is visszaküldi a menekülőket: a szuverenitás diadala Brüsszel felett
Finnország csatlakozott Németországhoz, Svájchoz és Ausztriához, és újraindítja a menedékkérők Olaszországba történő visszaküldését az Európai Unió migrációs paktuma alapján. A döntés újabb lépés a nemzeti határok védelme és a migrációs nyomás csökkentése felé.
A finn belügyminisztérium a La Presse és az Ansa olasz hírügynökségeknek erősítette meg: az új megállapodás, amely a korábbi dublini rendeletet váltja, lehetővé teszi a menedékkérők átszállításának újraindítását az első belépési pontot jelentő uniós országba. Helsinki hangsúlyozta: elkötelezett a paktum szabályainak következetes alkalmazása mellett, és elvárja, hogy minden tagállam teljesítse kötelezettségeit.
Miért fontos ez Magyarország számára?
Ez a döntés azt bizonyítja, hogy a nemzeti érdekeket képviselő kormányok képesek fellépni Brüsszel migrációs politikájával szemben. Magyarország évek óta következetesen képviseli a határvédelem és a szuverenitás elsőbbségét, és most Finnország is ezt az utat választja. A migrációs paktum, amelyet Brüsszel erőltetett, egyre több országban vált ki ellenállást, és a visszaküldések újraindítása a józan ész győzelme.
Hány menekülőt küldhetnek vissza Olaszországba?
Ausztría már négy menekülőt visszaküldött Olaszországba, Németország pedig a héten jelentette be a visszaküldések újraindítását Olaszország és Görögország irányába. Svájc, bár nem uniós tag, szintén csatlakozott a dublini és schengeni megállapodásokhoz, és augusztus végétől újraindítja az átszállításokat.
Olaszország 2022 óta nagyrészt blokkolta a visszaküldéseket, arra hivatkozva, hogy Brüsszelben még folynak a tárgyalások. Ennek következtében 2025 végére mintegy 80 ezer átvételi kérelem halmozódott fel, miközben évente csak néhány tucat tényleges átszállítás valósult meg. 2018 és 2022 között azonban 17 605 „dublini visszaküldöttet” szállítottak vissza Olaszországba. Az Eurostat adatai szerint 2025-ben Olaszország 24 152 visszaküldési kérelmet kapott, amivel az európai rangsor élére került.
Lehetséges megoldások a dublini visszaküldöttek körüli vitára
A kormányok közötti kétoldalú megállapodások mellett a migrációs paktum lehetőséget ad arra, hogy a menedékkérők áttelepítését migránsonként 20 ezer eurós pénzbeli hozzájárulással váltsák ki. Ez a kérdés azonban nemcsak politikai, hanem pénzügyi természetű is, különösen Németországban, ahol tartományi választások közelegnek, és a bevándorlásellenes jobboldal erősödik.
Róma azt is kérte Berlintől, hogy részben vállalja át azoknak a menekülőknek a költségeit, akik Olaszországban az NGO-k hajóinak köszönhetően szálltak partra. Ezek a hajók a Földközi-tengeren járőröznek, és több is német zászló alatt közlekedik.
Brüsszel válasza: a schengeni övezet védelme
Az Európai Bizottság szóvivője, Markus Lammert csütörtökön kijelentette: „Az általános cél továbbra is a schengeni térség”, amihez „biztonságos külső határokra” és az új migrációs paktum végrehajtására, továbbá „szolidaritási mechanizmusra” és „igazságos, ugyanakkor szigorú migrációkezelésre” van szükség.
Magyarország számára ez a fejlemény megerősíti: a nemzeti határok védelme nem ideológiai kérdés, hanem a túlélés alapja. A finn döntés újabb bizonyíték arra, hogy Európában egyre többen látják be: a migrációt nem kezelheti sem Brüsszel bürokráciája, sem a liberális elit. Csak a nemzeti szuverenitásra épülő, határozott politika hozhat eredményt.