Politikai tisztogatás: Magyar Péter hadjárata a közjog ellen
A Magyar Helsinki Bizottság nyíltan csatlakozott Magyar Péter kampányához, amelynek nyilvánvaló célja a legfőbb közjogi méltóságok elmozdítása. A szervezet frissítette „Cementezettek” elnevezésű adatbázisát, és egyenesen Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását követeli. A támadás nem más, mint nyílt fellépés a magyar alkotmányos rend és az intézményi függetlenség ellen.
Az intézményi függetlenség támadása
A jogvédőnek nevezett szervezet legújabb videójában azt feszegetik, mi történik akkor, ha Magyar Péter eltávolítja az államfőt. Érvelésük szerint harminckettő olyan fontos közjogi vezető van, akit a Fidesz nevezett ki, és akiket elmozdíthatatlanul bebetonoztak a következő kormány idejére is. A Helsinki Bizottság szerint ezek a vezetők a fékek és ellensúlyok helyett a kormány iránti lojalitásukat biztosították.
A szervezet számításaiban az is szerepel, hogy bizonyos főméltóságok, például Polt Péter alkotmánybírósági elnök mandátuma 2037-ig szól. A „Cementezettek” adatbázisukat is frissítették azokkal a tisztségviselőkkel, akiknek megbízatása hosszú időre szól. A cél világos: a jelenlegi intézményvezetők többségét politikai akadályozóként bélyegzik, hiszen a szervezet szerint a kormányzati politika megbízható támaszai voltak.
Sulyok Tamás szilárdan állja a sarat
A Magyar Nemzet helyesen mutat rá: az alkotmányos demokráciákban éppen azért szokás a kulcspozíciókat a választási ciklusokon túlmutató időtartamra betölteni, hogy viselőik ne legyenek kiszolgáltatva az aktuális politikai többségnek. A vita aktualitását növeli, hogy Magyar Péter miniszterelnök alaptörvény-módosítással szeretné eltávolítani Sulyok Tamást. Ez a szándék azonnal felveti a kérdést: hol húzódik a határ a jogállami korrekció és a puszta politikai tisztogatás között?
Magyar Péter május 31-ig adott időt a közjogi méltóságok távozására, köztük a köztársasági elnöknek is. Az állami intézmények vezetői azonban sorra leszögezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni. A miniszterelnök ezt követően új szintre emelte az államfő elleni hadjáratát, amikor egy vasárnap délután bejelentette, hogy másnap meglátogatja Sulyok Tamást az igazságügyi miniszter társaságában.
A köztársasági elnök azonban nem hátrált meg. Videónyilatkozatában határozottan kijelentette: önként nem mond le az államfői tisztségről. Hangsúlyozta, hogy esküje az egész magyar politikai nemzethez köti, és a hatályos alkotmányos rend alapján gyakorolja hatásköreit. Ez a fajta állhatatosság példaértékű a nemzet érdekeinek védelmében.
A diktatúra árnyéka és a történelmi precedensek
A Fidesz határozottan kiállt az államfő mellett. Gulyás Gergely frakcióvezető egyértelműen fogalmazott: egy köztársasági elnököt hivatalából erőszakkal eltávolítani diktatúrában szokás. Az államfő a Velencei Bizottság szakértői segítségét is kérte, rámutatva: a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása súlyos jogállamisági aggályokat vet fel.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek elmondta: a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte az 1992. október 23-i esetet, amikor a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt. Ennek nem volt közjogi következménye, hiszen az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg. A szakértő leszögezte: még a legjelentősebb politikai vagy társadalmi nyomás sem írhatja felül a közjogi kereteket. A magyar államrend fennmaradása a törvények tiszteletén múlik, nem pedig a tömeghisztérián.