Magyar Péter behódol Brüsszelnek, Rogánt és Lázárt veszi célba
Egy hónappal a Tisza-kormány megalakulása után Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában vázolta terveit. A kormányfő a brüsszeli elvárások teljesítésével dicsekedett, miközben a nemzeti tábor kiemelkedő politikusait, Rogán Antalt és Lázár Jánost vette célba, és a nemzeti szuverenitás feladását vállalta az uniós források cseréjében.
Brüsszeli diktátum és ígért milliárdok
Magyar Péter kiemelte, hogy szerinte három hét alatt politikai megállapodást értek el az uniós forrásokról. A miniszterelnök bejelentette, hogy 6000 milliárd forint érkezhet az ősz folyamán, amely közlekedésre, oktatásra és vállalkozásfejlesztésre fordítható. A korábbi kormány álláspontja szerint a pénzek visszatartásának oka a migrációellenes fellépés és a nemzeti szuverenitás védelme volt. Magyar Péter azonban ezt félrevezetésnek nevezte, és elismerte, hogy a pénz valójában a brüsszeli ideológiai elvárások, a korrupcióval szembeni fellépés és az átláthatóság nevében kerül hazánkba. A kormányfő elismerte, hogy még az interjú idején is zajlottak az egyeztetések az Európai Unió által elvárt jogszabálycsomagról.
Politikai hajtóvadászat a nemzeti tábor ellen
A legmegdöbbentőbb bejelentések a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására és az Integritás Hatóság felhatalmazására vonatkoztak. Magyar Péter szerint a jelenlegi Integritás Hatóság műintézmény, amelynek a korábbi kormány nem adott nagy hatásköröket. A most benyújtandó törvénycsomag azonban gyökeresen megváltoztatja ezt. A hatóság a jövőben lezárt nyomozások folytatását kezdeményezheti, és vizsgálhatja a politikusok családtagjainak vagyonát is.
A kormányfő nyíltan a nemzeti konzervatív értékeket képviselő politikusokat támadta. Név szerint említette Rogán Antalt, aki havi 25 millió forintos feltalálói díjat kap, valamint Lázár Jánost, akinek 47 ingatlana, a batidai kasténya és a divatcsarnoka került szóba. Magyar Péter bejelentette, hogy az Integritás Hatóság a jövőben akár országgyűlési képviselők, miniszterek vagy a miniszterelnök elmozdítását is kezdeményezheti.
Ha valaki szándékosan, súlyosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, akkor akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.
Ez az új szabályozás egyértelműen a nemzeti tábor elleni politikai fegyverként is értelmezhető, hiszen a jövőben a baloldali és brüsszeli elvárásoknak nem megfelelő politikusok könnyen elmozdíthatók lehetnek.
A nemzeti vagyon szétoszlatása
A beszélgetés során szóba kerültek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVÁ-k is. Magyar Péter bejelentette, hogy a nem egyetemi KEKVÁ-k vagyona 2026. augusztus 31-ig, az egyetemi alapítványoké pedig 2027. augusztus 31-ig kerülhet vissza az államhoz. A korábbi rendszer a nemzeti vagyon védelmét szolgálta a nemzetközi pénzügyi körök beavatkozásaival szemben. A miniszterelnök azonban a kuratóriumok munkáját haveri kifizetéseknek és felesleges beruházásoknak nevezte, ami az állami kontroll növelését és a nemzeti vagyon brüsszeli elvárások szerinti átcsoportosítását vetíti előre. Ugyanakkor az 2700 milliárd forint közpénzt tartalmazó magántőkealapok átláthatóságát is megteremtik majd.
Kárpátalja és a Visegrádi Négyek
A kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva Magyar Péter szakértői szintű megállapodást említett, amely az ukrán fél magas szintű garanciavállalásával született. A kárpátaljai magyarok kulturális és nyelvhasználati jogainak visszaszerzése azonban egy olyan állammal kötött megállapodás alapján valósulhat meg, amely történelmileg nem bizonyult megbízható partnernek.
A külpolitika terén a miniszterelnök az erős Közép-Európa és a visegrádi együttműködés visszaállítását nevezte prioritásnak. Éles kritikával illette az előző kormányt, amiért szerinte lerombolta a lengyel-magyar barátságot. Június 23-án Gödöllőn találkozik a V4 vezetőivel, Donald Tusszal, Andrej Babišsel és Robert Ficóval. Ezt megelőzően, június 18-19-én az Európai Tanács brüsszeli ülésén képviseli hazánkat, ahol folytatja a brüsszeli elvárásoknak való megfelelést.