A Kárpát-medence klímája a Duna-Deltához közelít: a magyar búza jövője forog kockán
Rekordmeleg augusztus, minden korábbinál intenzívebb hőhullámok, és a csapadék, amely elkerülte a Kárpát-medencét. A magyar klíma gyökeresen átalakulóban van: a hazai kutatók szerint országunk időjárása egyre inkább Közép-Spanyolország, Észak-Görögország és a Duna-Delta vidékének jellemzőit mutatja. Ez a változás nem csupán kellemetlen nyári hőséget jelent, hanem közvetlen veszélyt a magyar mezőgazdaságra, különösen a búzatermesztésre nézve.
Miért volt példátlanul forró és száraz az idei nyár?
Az idei augusztus minden eddigi rekordot megdöntött: az országos középhőmérséklet 24,9 Celsius-fok volt, ami 3,7 fokkal magasabb az 1991–2020-as átlagnál. A HungaroMet jelentése szerint ez nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem egyben a legmelegebb hónap is a XX. század eleje óta. Az országos átlagos csapadékmennyiség mindössze 15,6 milliméter volt az egész hónapban.
Kiss Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok szervezésében tartott háttérbeszélgetésen elmondta: az idei nyár ugyan csak a második legmelegebb volt 2024 után, ám annál sokkal szárazabb. A teljes nyári csapadékátlag 75 milliméter volt, ami a sokéves átlag alig 42 százaléka. Egy átlagos nyáron ennyi csapadék csak júliusban hullik le.
Milyen egészségügyi kockázatot jelentenek a trópusi éjszakák?
Pongrácz Rita éghajlatkutató, az ELTE adjunktusa felhívta a figyelmet arra, hogy egészségügyi szempontból a nappali csúcsértékeknél is veszélyesebbek az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá, így a szervezet képtelen regenerálódni. Az ilyen éjszakák száma az elmúlt évtizedekben a többszörösére nőtt, és Budapesten a városi hőszigethatás miatt még nagyobb a terhelés.
A kutatók 2015 és 2025 között heti bontásban vizsgálták a hőhullámokhoz kapcsolódó többlethalálozást. Az eredmény egyértelmű: a 27 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérsékletű időszakokban érzékelhetően emelkedik a halálozás. A globális felmelegedés hatása tehát már nem a távoli jövő kockázata, hanem a magyar emberek egészségét már most közvetlenül veszélyezteti.
Hogyan változik Magyarország éghajlata?
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE doktorandusza szerint Magyarország éghajlata nem csupán melegebbé, hanem szárazabbá is válik. Ez nem feltétlenül kevesebb csapadékot jelent, hanem azt, hogy a magasabb hőmérséklet miatt nő a párolgás, és romlik a vízellátottság. A száraz és középszáraz klíma ma már a hazai terület 64 százalékán fordul elő, szemben a 25 évvel ezelőtti 56 százalékkal.
Az éves csapadékösszeget, a hő- és vízellátottságot tekintve a Kárpát-medence klímája egyre inkább a Közép-Spanyolországra, Észak-Görögországra és a Duna-Delta térségére jellemző vonásokat mutatja. A Copernicus aszálytérképe szerint a legsúlyosabban érintett két terület egyike a Kárpát-medence közepe, a másik Délnyugat-Franciaország.
Veszélyben a magyar búza?
A kutatók külön megvizsgálták a változó klíma hatását a búza hazai termeszthetőségére, és az eredmények nem megnyugtatóak. Az elmúlt több mint ötven évben a búza érése átlagosan csaknem három héttel korábbra tolódott, a korábbi július 10 körüli időpontról június 20-ra. A jövőben ez még korábbra kerülhet.
A modellszámítások szerint a téli csapadék esetleges növekedése nem ellensúlyozza a vegetációs időszak kedvezőtlenebb vízellátását, ezért a terméshozam csökkenhet. Míg a 2005–2024 közötti időszakban 5000 kilogramm/hektár körüli termésátlagok voltak jellemzőek, addig a 2030–2070 közötti időszakra 4500 kilogramm alatti átlagok és 3000 kilogramm alatti minimumok várhatók, még közepes klímaforgatókönyvek esetén is, ha a termelés technológiája és helyszíne nem változik.
Mit hoz a jövő? A szuper El Niño és a felmelegedés
Bár az idei európai nyárra nem volt hatással, a globális időjárást mostantól egyre nagyobb mértékben befolyásolja az El Niño. A Csendes-óceán trópusi térségében tavasszal elindult vízhőmérsékleti anomália augusztusra erősödő fázisba került, és jövő tavaszig tovább erősödik. A jelenség elsősorban a globális átlaghőmérsékletet emeli, a hazai időjárásra nincs közvetlen hatása.
A hosszabb távú melegedés mögött azonban egy ennél is erősebb, tartós folyamat áll: az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás. Az emberiség évente közel 10 milliárd tonna fosszilis eredetű szénnel terheli a légkört. Ennek 29 százalékát az óceán, 21 százalékát a növényzet nyeli el, ám 50 százaléka a légkörben marad és halmozódik.
Az IPCC újabb modellbecslései szerint a másfél fokos globális felmelegedés már a 2030-as évek elején bekövetkezhet, magas kibocsátású forgatókönyv esetén pedig már a 2020-as évek végén. A kutatók már most kimondták: a globális felmelegedést nem lehet 1,5 Celsius-fok alatt tartani. Ha a klímapolitikák érdemben nem változnak, a század végéig akár 2,6 fok körüli melegedés is jöhet.
Milyen lesz a jövő nyár?
Arra, hogy pontosan milyen lesz a jövő nyár, nem lehet választ adni. Azt nem tudjuk, hogy 2027 melegebb vagy csapadékosabb lesz-e 2026-nál. A hosszabb távú trend azonban biztos: egyre nő a nagyon meleg időszakok valószínűsége, és emelkedik az aszály kockázata. A Kárpát-medence alkalmazkodásra kényszerül, különösen a mezőgazdaságban, ahol a magyar búza jövője forog kockán.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: hvg.hu