A magyar gazdaság felemelkedése nem a rövid távú mutatókon, hanem a termelékenység növelésén múlik. Kármán András pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forumon világossá tette: a kormány tudatosan vállalja az átmenet nehézségeit, hogy két-három éven belül versenyképesebb nemzetgazdaságot építsen. A cél nem más, mint hogy Magyarország visszakerüljön a régió középmezőnyébe, és a magyar munka értéke újra számítson.
Mit várhatunk idén és jövőre a magyar gazdaságtól?
A pénzügyminiszter előrejelzése szerint idén 1,7 és 2 százalék közötti GDP-növekedés várható, a sáv alsó felében. Jövőre már 2,5 százalék körüli bővülést prognosztizál, miközben a fogyasztás robusztus marad, a beruházások pedig több évnyi csökkenés után végre növekedésnek indulhatnak. A külkereskedelem gyengélkedése 2027-ben is kitarthat, az iparban viszont idén megkezdődött a fordulat, amely a következő időszakban folytatódhat.
A szolgáltató szektor pozíciója stabil, míg az építőipar és a mezőgazdaság kihívásokkal küzd, bár a miniszter szerint jövőre javulhat a helyzetük.
Miért maradt le Magyarország a régiótól?
Kármán András őszintén beszélt a kiindulópontról: 2022 óta a magyar GDP összesen mindössze 0,7 százalékkal nőtt. Bár a foglalkoztatottság 2010 és 2025 között jelentősen bővült, ez a tartalék mára kimerült, ráadásul a demográfiai folyamatok ellenünk dolgoznak. A termelékenység, vagyis az egy munkaórára jutó hozzáadott érték, mindössze 22 százalékkal nőtt, miközben Szlovákiában 37, Romániában pedig 62 százalékos volt a bővülés. Ráadásul a magyar termelékenység növekedése 2019-ben teljesen kifulladt.
A miniszter leszögezte: a lengyelek sem dolgoztak többet, és nem is vittek be több tőkét, hanem egyszerűen jobban használták fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
Milyen eszközökkel építi újjá a kormány a gazdaságot?
A hosszú távú jólét alapja Kármán szerint a termelékenység növelése, amelyhez három dolog szükséges: vállalati innováció, nagyobb verseny az új szereplők érkezésével, valamint olyan állami szabályozás, amely a magas termelékenységű iparágakba tereli a befektetéseket és a munkaerőt.
„Úgy kell működtetni az adórendszert, a közbeszerzéseket és a vállalati támogatási politikát, hogy a versenyképesebb vállalatokhoz és a magasabb termelékenységű iparágakba menjen a tőke és a munka” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Kármán nyíltan vállalta, hogy az előző kormány által hátrahagyott piactorzító struktúrák lebontása, a túlárazott állami szerződések felülvizsgálata és adott esetben felbontása nem csupán politikai kérdés, hanem a gazdasági fejlődés alapfeltétele. Tudja, hogy ennek rövid távon ára van, egyes beruházások csúszhatnak, de ez befektetés a nemzet jövőjébe.
Mikor térülhet meg a gazdasági átalakítás?
A miniszter reálisnak tartja, hogy néhány éven belül másfél százalékos termelékenység-növekedéssel lehessen számolni, ami visszavezeti Magyarországot a régió középső szintjére. Az átmenet hosszú távon csak azoknak jelenthet veszteséget, akik az elmúlt években az állami megrendelések túlzott kedvezményezettjei voltak.
Mekkora kihívást jelent a nyugdíjba vonulók tömege?
A legnagyobb kihívás ugyanakkor a demográfia. A következő években évente mintegy 50 ezerrel többen vonulnak nyugdíjba, mint ahányan munkába állnak. A miniszter szerint a megoldás a rosszul képzettek munkába vonása, valamint a kisgyermekes anyák mielőbbi visszatérésének támogatása lehet. Az uniós források és az alacsony kamatszint ugyan segítséget jelenthetnek, de a demográfiai fordulat nélkül nem lehet teljes a nemzetgazdaság megerősítése.