Hevesy György, a brilliáns magyar kémiai Nobel-díjas, aki 1940-ben Koppenhágában királyvízzel oldotta fel két német kollégája arany Nobel-érmét, hogy azok ne kerüljenek a nácik kezére, a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja. Kalandos élete, amely a magyar történelem viharaiban is helytállt, most méltó emléket kap a Turul hírei között.
Hogyan mentette meg Hevesy a Nobel-érmeket a nácik elől?
1940-ben, amikor a német csapatok lerohanták Dániát, a világhírű fizikus, Niels Bohr koppenhágai kutatóintézetében két német Nobel-díjas, Max von Laue és James Franck aranyérmeit rejtegették. A nácik törvényben tiltották az arany kivitelét, így ha az érmeket megtalálják, a náciellenes von Laue-t koncentrációs táborba küldték volna, Franck németországi családtagjai pedig megtorlást szenvedtek volna. Hevesy György zseniális megoldást választott: a királyvízzel, a salétromsav és sósav 1:3 arányú keverékével molekuláira bontotta az érmeket, így azok nyomtalanul eltűntek a Gestapo emberei elől.
„Azt javasoltam, hogy temessük el az érmet, de Bohrnak nem tetszett ez az ötlet, mivel az érmet előáshatták volna. Úgy döntöttem, feloldom. Míg a megszálló erők Koppenhága utcáin vonultak, én Laue és James Franck érmeinek feloldásával voltam elfoglalva.”
Hevesy 1950-ben küldte el a visszanyert aranyport a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémiának, a két Nobel-díjat újraöntötték, és 1952-ben ünnepélyesen újra átadták azoknak, akiknek járt.
Mi köti Hevesy Györgyöt Turához?
Hevesy egy gazdag, kikeresztelkedett, nemesi rangot kapott budapesti magyar-zsidó családba született. Anyai ágon a híres Schosberger iparoscsalád tagja, nagyapja, Schosberger Zsigmond volt az első zsidó vallású magyar, aki nemesi, majd bárói címet kapott Ferenc Józseftől. Egykori kastélyuk a mai napig áll Turán, amelyet Orbán Viktor veje, Tiborcz István luxusszállodává építtetett át, és ma arról nevezetes, hogy ott 1 millió 349 ezer forintért is lehet pezsgőt rendelni.
Hogyan fedezte fel a radioaktív nyomjelzést?
Hevesy 1911-ben, 26 évesen már az atommag felfedezőjének, a Nobel-díjas Ernest Rutherford manchesteri laboratóriumában dolgozott. Rutherford egy lehetetlennek tűnő feladatot adott neki: válassza el a rádium-D-t az ólomtól. Több mint egy évig próbálkozott, de kudarcot vallott, mert a rádium-D valójában az ólom egyik izotópja, így kémiailag lehetetlen őket elválasztani. Ekkor jött a heuréka-pillanat: ha már elválasztani nem lehet őket, a sugárzó rádium-D-vel nyomon lehet követni a sima ólom útját a kémiai folyamatokban. Ezzel a felismeréssel alapozta meg a mai orvosdiagnosztikát, beleértve a PET-CT vizsgálatokat is.
Hogyan leplezte le a sóher szakácsnőt?
Hevesy egy manchesteri panzióban tesztelte elméletét: egy pici, ártalmatlan mennyiségű radioaktív anyaggal „megsózta” a tányérján maradt húst. Másnap egy elektroszkóppal ellenőrizte a feltálalt fasírtot, és a műszer hevesen jelzett, így a megdöbbent szakácsnő kénytelen volt megadni magát a tudományos bizonyítéknak.
Miért kellett várnia a Nobel-díjra?
Hevesyt 1924 és 1936 között hét alkalommal jelölték Nobel-díjra a hafnium felfedezéséért, amelyet azonban végül nem kapott meg. Ennek oka egy Georges Urbain nevű francia kémikus volt, aki azt állította, hogy ő már korábban megtalálta a 72-es rendszámú elemet. A vita nacionalista felhangokat gerjesztett, egy francia újság még azt is megjegyezte, hogy Hevesy személye miatt az egész vita „hun szagú”. Végül 1944-ben, 32 évvel a felfedezés után vehette át a kémiai Nobel-díjat.
Hogyan menekült Svédországba?
1943-ban, amikor a nácik Dániában is megkezdték a zsidók deportálását, Hevesy, akinek magyar útlevele volt, egyszerűen felszállt egy vonatra Koppenhágában, és Stockholmban folytatta munkáját. Még abban az évben megítélték neki a kémiai Nobel-díjat, de a háborús helyzet miatt csak 1944-ben adták át neki. Idős korára a világ egyik legelismertebb tudósa lett, megkapta a brit Királyi Társaság rangos Copley-érmét is, amelyet egykor Charles Darwin és Albert Einstein is megkapott.
Miért fontos Hevesy öröksége a magyar nemzetnek?
Hevesy György a magyar zsenigeneráció tagja volt, akik egymásra építve indítottak el egy új világkorszakot. Az „Atom a Békéért” díj első hat kitüntetettje között ott volt Niels Bohr, Hevesy György, majd közvetlenül utána Szilárd Leó és Wigner Jenő. Az amerikaiak pontosan látták, hogy ez a magyar tehetség milyen kiemelkedő. Hevesy 1966-ban, 80 évesen hunyt el a németországi Freiburgban, de öröksége, a magyar tudomány dicsősége, ma is velünk él.