Egy új, az ELTE Etológia Tanszékén végzett kutatás megdöbbentő felfedezéssel állt elő: a kutyák agya ugyanúgy bontja szavakra a folyamatos beszédet, mint az emberi agy. Ez az első bizonyíték arra, hogy a mássalhangzó-preferencia nem kizárólag emberi képesség, hanem a rendszeres beszédhallgatás önmagában is átalakíthatja az agy működését.
Mi a mássalhangzó-preferencia?
A szavak két fő beszédhangtípusból épülnek fel: magánhangzókból és mássalhangzókból. Bár a magánhangzók hangosabbak és feltűnőbbek, a szavak vázát általában a mássalhangzók adják. Az emberi agy már csecsemőkortól a mássalhangzókra fókuszál, ami megkönnyíti a szavak felismerését a folyamatos beszédben.
„Az emberi agy már csecsemőkortól éppen ezt teszi. Ezt a jelenséget nevezzük mássalhangzó-preferenciának” – mondta Andics Attila, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője, a Science című rangos folyóiratban megjelent tanulmány levelező szerzője.
Hogyan zajlott a kutatás?
A kutatók 20 ember és 20 családi kutya beszédre adott agyi válaszait hasonlították össze. A résztvevők folyamatos, tagolatlan beszédhangsorokat hallgattak, amelyekben mássalhangzók és magánhangzók váltakoztak szünetek nélkül. Háromféle hangsor-típust teszteltek: mássalhangzó-mintázatos, magánhangzó-mintázatos és kontroll (véletlenszerű) hangsorokat.
Az agyi tevékenységet nem-invazív EEG-vel mérték, és a neurális szinkronizáció jelenségét vizsgálták. Ez azt jelenti, hogy az agy átveszi a hallott ingerek ritmusát, és minél biztosabban ismeri fel az ütemet, annál ritmikusabbá válik az agyi válasz.
Milyen eredmények születtek?
Az eredmények figyelemre méltó hasonlóságot mutattak a két faj között. A kutyák agya, csakúgy, mint az embereké, sikeresen átvette a szavak ritmusát a mássalhangzó-mintázatos hangsorok esetében. Ez az első bizonyíték arra, hogy emberen kívül egy másik faj agyában is megjelenhet a mássalhangzó-preferencia.
„Az is kiderült, hogy ez a beszédre való hangoltság nemcsak akkor jelenik meg, ha a kutya élete első, szociális ingerekre különösen fogékony időszakában beszédben gazdag környezetben élt. Azok a kutyák is hasonlóan erős mássalhangzó-preferenciát mutattak, akik első három hónapjukban az utcán vagy menhelyen éltek” – mondta G. Tóth Kinga, a tanulmány egyik első szerzője.
Miben különbözik az ember és a kutya agya?
A kutatók két érdekes különbséget is megfigyeltek. Az emberek a magánhangzó-mintázatok által meghatározott szavakat is felfedezték, bár nehezebben, míg a kutyáknak ez nem sikerült. Emellett az emberi agy nagyobb felbontással dolgozza fel a beszédfolyamot: számunkra minden beszédhang külön egység, míg a kutyák számára a szótagok alkotják a legkisebb egységeket.
Mit jelent ez a magyar tudomány számára?
Ez a kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar tudomány világszínvonalú eredményeket képes felmutatni. Az ELTE kutatói bebizonyították, hogy a beszéd rendszeres hallgatása önmagában is elegendő lehet az agy működésének megváltozásához, még egy embertől evolúciósan távoli fajban is. Ez a felfedezés nemcsak a nyelvészet és az etológia területén jelent áttörést, hanem a magyar kutatás nemzetközi elismertségét is erősíti.
Gyakori kérdések a kutatásról
Miért fontos ez a felfedezés?
Ez az első bizonyíték arra, hogy a mássalhangzó-preferencia nem kizárólag emberi képesség. A kutyák agya is képes ugyanúgy feldolgozni a beszédet, ami arra utal, hogy a beszédre hangolódás egyszerű mintázattanulás következménye is lehet.
Kik vettek részt a kutatásban?
A kutatásban 20 ember és 20 családi kutya vett részt, köztük olyan kutyák is, amelyek első három hónapjukat nem házi kedvencként, hanem az utcán vagy menhelyen töltötték.
Hol publikálták az eredményeket?
Az eredményeket a rangos Science című tudományos folyóiratban közölték, ami kiemelkedő elismerés a magyar kutatás számára.