Egy volt vezető főügyész súlyos vádakat fogalmazott meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintően. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője szerint a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal informális eszközökkel befolyásolta a politikailag érzékeny nyomozásokat, hogy azoknak ne maradjon írásos nyoma. A lemondott főügyész külön kiemelte az aranykonvoj-ügyet és a Gundalf-Henry-ügyet, amelyekben szerinte a titkosszolgálati túlkapások felett szemet hunytak.
Miért mondott le Fürcht Pál vezető főügyész?
Fürcht Pál június közepén jelentette be lemondását, amelyet egy hétoldalas dokumentumban indokolt meg Nagy Gábor Bálint akkori legfőbb ügyésznek. A levélben részletesen beszámolt arról, hogy több esetben is aggályos kapcsolat alakult ki a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) között, ami szerinte összeegyeztethetetlen a szakmai meggyőződésével.
Hogyan befolyásolták az aranykonvoj-nyomozást?
Az aranykonvoj-ügy kapcsán Fürcht Pál azt állítja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget. Szerinte a titkosszolgálat egy olyan bűnügyet kreált, amellyel elérték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelöljék ki az eljárásra. Ennek során a titkosszolgálat már a feljelentés elkészülte előtt magához rendelte a NAV bűnügyi vezetőit, és a Legfőbb Ügyészség nevében tett kijelentéseket.
Ennél is súlyosabb vád, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető informális instrukciókkal irányította a nyomozást. Fürcht Pál leírja, hogy a megbeszélésen a főosztályvezető ügyész arra utasította beosztottját, fogadja el, hogy a jogellenes fogva tartáshoz a titkosszolgálatnak nincs köze, és hallgassa ki tanúként azt a titkosszolgálati vezetőt, aki személyesen részt vett az akcióban. A volt főügyész szerint ez az informális nyomásgyakorlás azért különösen veszélyes, mert a hivatalos utasítást írásba lehet foglaltatni, az informális instrukció viszont nyom nélkül marad.
Mi történt a Gundalf-Henry-ügyben?
A Gundalf-Henry-ügy kapcsán Fürcht Pál arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy kreált ügyben kényszerítette a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) kényszerintézkedés végrehajtására. A lefoglalt adathordozókat pedig a titkosszolgálathoz juttatták el. A volt főügyész szerint az AH két esetben is visszaélt a hatalmával: egyrészt amikor kényszerítették az NNI-t, másrészt amikor a Gundalf néven ismert személyt beszervezéssel fenyegették.
„Ez pont az a beszervezési magatartás, amely a rendszerváltozás előtt a III/III-as ügyosztályra volt jellemző, és teljesen jogellenes” – hangsúlyozta Fürcht Pál.
Hogyan kerülték meg a törvényi kötelezettségeket?
Fürcht Pál szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal egy névtelen feljelentéssel kerülhette meg azt a törvényi kötelezettségét, amely szerint saját feljelentése esetén át kellett volna adnia az NNI-nek az ügyben korábban összegyűjtött adatokat. Az AH előre jelezte a médiahatóságnak és a nyomozó hatóságnak, hogy érkezni fog egy komolyan veendő névtelen bejelentés, amely alapján gyermekpornográfia birtoklásának gyanúja miatt indult eljárás. A volt főügyész szerint ez a magatartás a Tanú című film jeleneteit idézte.
Miért fontos ez a magyar igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából?
Az ügyészség hierarchikus szervezet, ahol a felettes ügyész utasítást adhat. Fürcht Pál szerint azonban az érintett legfőbb ügyészségi vezető nem formális utasításokat, hanem informális instrukciókat adott, amelyekkel az eljáró ügyésznek elvárás szerint azonosulnia kellett. Ez a gyakorlat ellehetetleníti az utólagos ellenőrzést, és súlyosan veszélyezteti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét.
A volt főügyész levelét azzal zárta, hogy sajnálatosnak tartja, hogy egyes legfőbb ügyészségi vezetők indokolatlanul durva hangnemet engednek meg maguknak a nyomozó ügyészekkel szemben, akik munkájukat a munkaidőn túlnyúlóan, nagy alázattal végzik. Mindezekre tekintettel mondott le főügyészi tisztségéről.
Borítókép: Fürcht Pál 2024. március 28-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI