Energetikai válság: a haza védelme készülést követel
A magyar nemzet története során mindig is a felkészültség határozta meg, hogy ki marad talpon a viharban. Ma sem más a helyzet: a Hormuzi-szoros körüli feszültség nem csupán távoli konfliktus, hanem közvetlen fenyegetés Magyarország energetikai biztonságára. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egyértelműen jelezte, hogy az elhúzódó válság nemcsak az üzemanyagárak emelkedését, hanem komoly ellátási problémákat is okozhat. A haza védelme nem pánikot, hanem határozott felkészülést követel.
Az iráni-amerikai feszültség és a Hormuzi-szoros bizonytalansága súlyos következményekkel járhat a globális energiapiacra. A szoros normál körülmények között a globális olajforgalom jelentős részét bonyolítja, ám a válság következtében a forgalom jelentősen visszaesett, és a stratégiai készletek felhasználása több országban is megkezdődött.
Ha szeptemberben is tartósan zárva vagy félig zárva marad a szoros, akkor nem egyszerű drágulás jön, hanem ellátási válságkockázat, különösen dízelben, hangsúlyozta Tarjányi Péter. Az IEA májusi jelentése szerint a globális olajkínálat áprilisban 95,1 millió hordó/napra esett, a február óta mért veszteség 12,8 millió hordó/nap volt, a Hormuz-zárás által érintett öbölbeli termelők pedig 14,4 millió hordó/nap kapacitással voltak a háború előtti szint alatt.
A stratégiai készleteket már elkezdték égetni: az IEA-tagok márciusban több mint 400 millió hordós összehangolt készletfelszabadítást hajtottak végre, amelyből az EU-tagállamok körülbelül 20 százalékkal vették ki a részüket.
Magyarország kettős sérülékenysége: Brüsszel papírján vs. a valóság
Magyarországon nemcsak a Hormuzi-szoros jelenti a bajt, hanem a szárazföldi sérülékenység is. Emlékezzünk: a Barátság-vezeték január 27-től hónapokra kiesett, ezért februárban a MOL 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítását kezdeményezte. A magyar stratégiai készletek február végén 91 napról március végére 44 napra estek, majd visszatöltéssel 53 napra emelkedtek. Az EU-elvárás közben 90 nap nettó importnak megfelelő készlet lenne, ám Brüsszel követel, miközben a valós válsághelyzetben alig képes védelmet nyújtani a tagállamoknak.
A világpiacon három dolog történik egyszerre. Először: az olaj és az olajpiac nem egyszerűen drága lesz, hanem ideges lesz. Most is 90-95 dollár körüli Brent-szintekről beszélünk, miközben a piac Trump bejelentései nyomán a békehírekre lejjebb, a katonai hírekre feljebb rángatózik. Június 5-én a Brent 92-95 dollár körül mozgott, jelezte a szakértő.
Másodszor: a készletek fogynak. Az IEA szerint már márciusban és áprilisban is hatalmas készletlehívás történt, az OECD szárazföldi készletei áprilisban 146 millió hordóval estek. Harmadszor: nem a benzin lesz az első igazi baj, hanem a dízel, a kerozin, a vegyipari alapanyag, a műtrágya és az LNG-készletek fogyása és felhasználása.
Európa megkapja az árát
Európa nem úgy fog szenvedni, mint Ázsia, mert Ázsia jobban függ a Perzsa-öbölből jövő olajtól és LNG-től. De Európa is megkapja az árát: tartósan magasabb üzemanyagár, dízelszűkösség-kockázat, drágább fuvarozás, drágább élelmiszer, új inflációs nyomás, gyengébb ipari teljesítmény és erősebb politikai feszültség várható.
A rossz válasz: árstop, exporttilalom, kapkodás. Ezek rövid távon népszerűek, de növelik a fogyasztást és gyorsabban égetik el a készleteket. Az Atlantic Council is arra figyelmeztetett, hogy tartós Hormuz-válságnál a kormányoknak nem fogyasztásösztönzésben, hanem keresletcsökkentésben és célzott adagolásban kell gondolkodniuk.
A nemzetbiztonság nem tűr hibahatárt
Történelmünk tanítja: aki a másokra vár, az elbukik. Magyarország fő kockázata nem az, hogy holnap nem lesz benzin a kúton. A fő kockázat az, hogy ha egyszerre drága a világpiac, bizonytalan az Adria-útvonal, sérülékeny a Barátság-vezeték és alacsonyabbak a készletek, akkor a rendszernek nincs vagy minimális a hibahatára. Itthon első körben a következő fenyegetések várhatóak:
- Üzemanyagár-emelkedés
- Dízelpiaci feszültség
- Fuvarozási díjak emelkedése
- Élelmiszerár-emelkedés
- Mezőgazdasági költségnövekedés
- MOL-logisztikai és finomítói nyomás
- Politikai nyomás árstopra
- Készletgazdálkodási kényszer
Tarjányi Péter több javaslatot is megfogalmazott a felkészüléshez: a stratégiai készletek feltöltését, külön dízelválság-terv kidolgozását, alternatív kőolaj-beszerzési források biztosítását és az Adria-vezeték kapacitásainak garantálását sürgette. Fontosnak nevezte egy előre meghatározott korlátozási rendszer kialakítását és a lakosság rendszeres tájékoztatását.
Nem arra kell készülni, ami biztosan bekövetkezik. Hanem arra, ami bekövetkezhet, és ha bekövetkezik, súlyos következményekkel jár.
A helyes állami logika most ez lenne: nem pánik, hanem előkészített korlátozás; nem árstop, hanem célzott védelem; nem reménykedés, hanem készletfeltöltés és alternatív útvonalak építése. A magyar államnak önerőből kell felkészülnie, mert a nemzetbiztonság egyik alapszabálya egyszerű: aki felkészül, az megvédi a hazát.