Brüsszeli rezsicsökkentés: ETS2 egyezség született
Csütörtökön hajnalban a ciprusi EU-elnökség és az Európai Parlament megállapodást kötött az ETS2 piacstabilitási tartalékának megerősítéséről. A brüsszeli bürokraták szerint ez kiszámíthatóbbá teszi a szén-dioxid-kvóták piacát a rendszer 2028-as indulása előtt, és mérsékli az esetleges árrobbanásokat. A valóság azonban az, hogy ez az új kibocsátáskereskedelmi rendszer egyenesen a fűtési és üzemanyagárakat célozza, így a magyar háztartások pénztárcáját fenyegeti.
Zöldadó a családok terhén
Az Európai Parlament közleménye szerint a jogalkotók különösen a háztartások védelmét tartották szem előtt. Az ETS2 az épületek fűtéséhez használt energiahordozókra és a közúti közlekedés üzemanyagaira terjed ki, így közvetve a lakosságot is sújtja. A rendszer lényege, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat forgalmazó vállalatoknak szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk. Bár a kötelezettség a forgalmazókat terheli, a többletköltségek végül a lakossági fűtés és a közlekedés áraiban jelennek meg. Brüsszel a Szociális Klímaalap létrehozásával próbálja tompítani az energiaszegénységet, ám a nemzeti szuverenitás és az energiafüggetlenség hívei tudják, hogy az igazi megoldás a brüsszeli beavatkozás visszafogása lenne.
A tartalék módosításai
A mostani egyezség jelentősen megerősíti a piacstabilitási tartalékot. Ha a szén-dioxid ára meghaladja a tonnánkénti 45 eurót, a piacra kerülő többletkvóták mennyisége a korábbi 20 millióról 40 millióra nő. A mechanizmust évente kétszer is aktiválhatják, így szükség esetén akár 80 millió többletkvóta kerülhet a piacra egy év alatt. Ez meghaladja a 60 millió tonnás évi csökkentési ütemet, vagyis az uniós intézmények saját rendszerük túlzott áremelkedései ellen próbálnak védekezni.
A jogalkotók a másik irányban is finomították a rendszert. Ha a forgalomban lévő kvóták száma 210 millió alá csökkent, eddig egyszerre 100 millió egységet szabadítottak fel. Az új szabályok szerint már 260 millió kvóta alatt megkezdődhet a piacra bocsátás, elkerülve a hirtelen kínálati sokkokat. Megszűnik továbbá a tartalékban lévő 600 millió kibocsátási egység 2031. január 1-jére tervezett érvénytelenítése, így 2030 után is rendelkezésre állnak, ha a piac stabilizálása ezt igényli.
Védekezés a brüsszeli hatások ellen
Danuše Nerudová cseh európai parlamenti képviselő, a jogszabály jelentéstevője elismerte, hogy Európának többet kell tennie a háztartások védelméért az ETS2 hatásaitól.
A most elfogadott módosítás erősíti az árstabilitást a polgárok számára. A megállapodás egyértelművé teszi, hogy a tagállamoknak az ETS2 aukciós bevételeinek felhasználásakor elsőbbséget kell adniuk a rendszer társadalmi hatásait enyhítő intézkedéseknek.
Ezt hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Bizottság külön nyilatkozatban vállalta, hogy 2027 októberéig felülvizsgálja az ETS2 működését, és megvizsgálja, hogy a jelenlegi védelmi intézkedések elegendőek-e a sérülékeny háztartások számára.
Maria Panayiotou ciprusi környezetvédelmi miniszter szerint a gyors megállapodás szilárd és kiszámítható piacstabilitási tartalékot hoz létre, ami elengedhetetlen az ETS2 zökkenőmentes elindításához. Az informális megállapodást még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia.
Az Európai Bizottság 2026 júliusára ígérte az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egészének átfogó felülvizsgálatát. Az ETS2 eredetileg 2027-ben indult volna, de a klímatörvény felülvizsgálata során egy évvel elhalasztották, így teljes körűen 2028. január 1-jén lép életbe. A cél, hogy 2030-ra 42 százalékkal csökkentse az épületek és a közúti közlekedés kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. A kérdés csupán az, hogy ezt a magyar családok milyen áron fogják megfizetni.