A Tisza-kormány választójogi terve: visszalépés a nemzet érdekei ellen
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítására vonatkozó javaslat, amely az országgyűlési képviselők megbízatását tizenkét évben maximalizálná, egyre hevesebb ellenállásba ütközik. A kritikák most már a kormánypárti táborból is érkeznek: Fülöp Botond, a Vidéki Prókátor néven ismert, a Tisza-kormánnyal szimpatizáló ügyvéd mintegy húszezer karakteres bejegyzésben bírálta a javaslatot, amely szerinte a passzív választójog indokolatlan korlátozása és a nemzeti érdekekkel ellentétes lépés.
Miért problematikus a képviselők mandátumának korlátozása?
A javaslat második cikke kimondja, hogy egyes személyeket kizár az országgyűlési képviselővé választható személyek köréből, amennyiben megbízatásuk a tizenkét évet elérte. Fülöp Botond szerint ez nem csupán a passzív választójogot korlátozza, hanem az aktív választójog gyakorlását is szűkíti, hiszen a polgárok kevesebb személy közül választhatnak majd képviselőt.
A jogász felidézi, hogy Magyarország részese a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, amely egyértelműen ellentmond az ilyen jellegű korlátozásoknak. A választójog szűkítése szemben áll mind a demokrácia történelmi fejlődésével, mind a polgári ethosz európai hagyományaival.
Milyen történelmi és jogi érvek szólnak a terv ellen?
Fülöp Botond éles szavakkal illeti a javaslat mögött meghúzódó indokokat. Szerinte a korlátozás mögött valójában a nép kiskorúnak tekintése és az emberekkel szembeni bizalmatlanság áll. A javaslat kimondva vagy kimondatlanul a rossz döntéseik következményeitől kívánja megóvni a polgárokat, ami nem más, mint atyáskodó, paternalista államfelfogás.
Nem mindenki zsákmányszerző kiskirály, aki évtizedeken át ül a Parlamentben. Vannak, akik azért vannak ott hosszú időn keresztül, mert élethivatásszerűen, a nemzet hasznára űzik a politika mesterségét. A hosszú ideje tartó képviselői tevékenységből származó tapasztalat felvértezi őket a nemzet szolgálatára. Egy ilyen korlátozás éppen azokat a tapasztalt, a hagyományokat ismerő államférfiakat zárja ki a közéletből, akikre a nemzetnek a legnagyobb szüksége lenne.
Hogyan viszonyul a javaslat a nemzeti hagyományokhoz?
A Vidéki Prókátor nem véletlenül hivatkozik történelmi mércékre. Biztos abban, hogy a javasolt módosítással sem Periklész, sem Cicero, sem Deák Ferenc, sem Antall József nem értene egyet. A magyar politikai hagyományok mindig is a tapasztalat és a bölcsesség tiszteletére épültek. Deák Ferenc, a haza bölcse évtizedek szolgálatával formálta a nemzet sorsát. Antall József az államhatárok változása közepette is kitartott a nemzeti érdek képviselete mellett. A mostani javaslat ezekkel a hagyományokkal ellentétes.
A választójog javasolt korlátozása demokrácia szempontjából retrográd, a nemzeti érdekek szempontjából káros, a kitűzött cél elérésére alkalmatlan, és mint a választójog ésszerűtlen korlátozása, a nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel ellentétben áll.
Miért sürgeti a Vidéki Prókátor a döntés halasztását?
A magyar polgárok egyik legfontosabb politikai jogának korlátozása az állam demokratikus működésére nézve olyan fajsúlyos kérdés, hogy hibás lenne azt néhány nap alatt eldönteni. Fülöp Botond azt javasolja, napolják el a kérdést, bízzák a későbbi alkotmányozásra, és adjanak elegendő időt a felvetés alapos, körültekintő megfontolására.
Ez már csak azért is indokolt, mert a választójog korlátozása, a miniszterelnöki megbízatási időtartam korlátozásával szemben, nem szerepelt a Tisza Párt választási ígéretei között. A választási eredmény tehát ezen változtatás tekintetében nem tekinthető politikai felhatalmazásnak. A nemzet nem adott felhatalmazást arra, hogy a választójogát korlátozzák.
Milyen nemzetközi kötelezettségekkel ütközik a javaslat?
Magyarország az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának részese, amelynek huszonötödik cikke védi a választójogot. A korlátozás ésszerűségének hiányában a javaslat erősen megkérdőjelezhető az Egyezségokmány ezen cikkével, és ezáltal a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeinkkel sem összhangban áll. A szuverenitás nem jelenti a nemzetközi jogi kötelezettségek egyoldalú figyelmen kívül hagyását.
Gyakori kérdések a képviselői mandátum korlátozásáról
Mi a Tisza-kormány javaslata a képviselők mandátumáról?
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítására vonatkozó javaslat második cikke tizenkét évben maximalizálja az országgyűlési képviselők megbízatását, ami a passzív választójog korlátozását jelenti.
Miért bírálja a Vidéki Prókátor a javaslatot?
Fülöp Botond szerint a korlátozás indokolatlan, a demokrácia és a nemzeti érdekek szempontjából káros, nemzetközi jogi kötelezettségekkel ellentétes, és nem szerepelt a Tisza Párt választási programjában.
Milyen nemzetközi egyezmény sérülhet a javaslat miatt?
Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya huszonötödik cikke, amely Magyarország számára is kötelező érvényű, védi a választójogot az indokolatlan korlátozásoktól.
Mi a Vidéki Prókátor javaslata a kérdés rendezésére?
A jogász a döntés elnapolását és a későbbi alkotmányozásra való áthelyezését javasolja, elegendő időt hagyva az alapos megfontolásra, mivel a választójog korlátozása nem szerepelt a kormánypárt választási ígéretei között.