A kánikula titka: kiskutya a perzselő hőség mögött

Amikor a magyar ember azt mondja, kánikula van, valójában egy kiskutyáról beszél. A szó a latin canicula átvétele, amelynek eredeti jelentése 'kiskutya', és a Nagy Kutya csillagkép fő csillagára, a Szíriuszra utal. A hőség és a csillagászat összefüggése az ókorig nyúlik vissza, és a népi megfigyelés is igazolja: amikor a Kis Kutya legfényesebb csillaga, a Procyon, napkelte előtt felbukkan a horizonton, elkezdődik az év legmelegebb időszaka.

Miért éppen kánikula?

Fábián Pál nyelvész 2006-ban a Magyar Nyelvőrben írta: „Nyelvünkben a kánikula szó először a 16. században fordul elő 'hő hónap' értelmezéssel. Szavunk a latin canicula átvétele, amelynek eredeti jelentése 'kiskutya', de használták a Nagy Kutya csillagkép, a Canis Maior fő csillagának, a Siriusnak megnevezésére is.” A kánikula tehát nem pusztán időjárási jelenség, hanem csillagászati örökség.

Hőség, kánikula, extrém hőség: mi a különbség?

Magyarországon a nyári hónapokban gyakori a kánikula, amikor a nappali hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik. Extrém hőségről akkor beszélünk, ha a hőmérő 35 fok fölé kúszik, és a levegő páratartalma is magas. Ilyenkor a szervezet hűtőrendszere, az izzadás, csődöt mondhat, ami szív- és keringési problémákhoz vezethet. A kormányok és egészségügyi szervezetek ilyenkor rendelnek el hőségriadót.

Kutya meleg, kutya hideg: a nyelv és az irodalom üzenete

A latin canicula szó a magyar mellett más nyelvekben is tovább él: olaszul canicola, franciául canicule, a német Hundstage és az angol dog days is a kánikulai napokat jelöli. A magyarban a kutya szó rosszalló, fokozó jelentést is hordoz, mint a „kutyául érzem magam” vagy a „kutya meleg”.

Irodalmi példák is gazdagítják ezt a képet. Arany János Toldija így indul: „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja.” Petőfi Sándor János vitéze: „Tüzesen süt le a nyári nap sugára / Az ég tetejéről a juhászbojtárra.” Juhász Gyula Magyar nyár 1918 című versében: „Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.” Kosztolányi Dezső szavai: „Kezdődött a kánikula. A nap láza éjfél után sem hűlt le.” Szabó Lőrinc Kánikulában című verse a nagyvárosi ember gyötrelmeit örökíti meg. Ady Endre pedig így búcsúztatja a nyarat: „Párisba tegnap beszökött az Ősz, / Szent Mihály útján suhant nesztelen, / Kánikulában, halk lombok alatt / S találkozott velem.”

Hogyan védekezzünk a kánikula ellen?

Magyarországon a nyári hőség idején fokozottan kell figyelni a test hűtésére, a megfelelő folyadék-, só- és ásványianyag-pótlásra. A magas páratartalom és a tartós 35-40 fokos hőmérséklet a szívverés felgyorsulásához, a test maghőmérsékletének emelkedéséhez és keringési zavarokhoz vezethet. A tavak, folyók vize is felmelegszik, így a természetes hűtés lehetőségei korlátozottak. A kánikula ellen csak tudatos védekezéssel, árnyékban tartózkodással és elegendő folyadékfogyasztással lehet felvenni a harcot.

Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Andrew Harnik / Getty Images