Visszatér a nemzeti gazdaságpolitika? – A bankvezérek az extraprofitadó eltörlését sürgetik
A magyar gazdaságpolitika küszöbön álló átalakulása új reményeket ébreszt a nemzeti szuverenitás híveiben. A választások után gyökeresen változhatnak meg a körülmények és a célok, és a Bankszövetség most határozottan kiáll a piaci törvényszerűségek visszaállítása mellett. A Portfolio idei kiemelt gazdaságpolitikai konferenciájának középpontjában is az áll: merre tart a magyar kormány, és mivel néz szembe a nemzetközi környezetben?
Miért sürgetik a bankvezérek az extraprofitadó kivezetését?
A hosszú és rendkívüli kihívásokkal terhelt ciklusok végén gyakran előfordul, hogy a szabályozói beavatkozás a kilengő ingához hasonlóan túllendül a szükséges mértéken. A Bankszövetség közleménye szerint most is így történt. A gazdaság tartós és egészséges működése szempontjából kívánatos, hogy az inga visszatérjen a középállásba, a piaci törvényszerűségek érvényesüljenek, a beavatkozások pedig arányosak és kiszámíthatóak legyenek.
A pénzintézeti szektor továbbra is partner a kiszámítható és a választási ciklusoktól független gazdasági környezet kialakításában. Ez növelheti a befektetői bizalmat, ösztönözheti a beruházásokat, és hozzájárulhat a gazdaság fenntartható növekedéséhez, ezáltal elősegítve a társadalmi jólét erősödését. A stabil jogszabályi és piaci környezetben működő bankrendszer a gazdaság immunrendszereként védi a növekedést és a stabilitást. Ha ez hiányzik, a hatás gyorsan visszaüt: a jogbizonytalanság torzítja a piaci viszonyokat, szűkíti a hitelezést, és érdemben gyengíti a bankrendszer gazdaságvédelmi szerepét.
Mit kér a bankszektor az új kormánytól?
A pénzügyi szféra az új kormánytól az egyenlő versenyfeltételek mellett a piaci hatások szabad érvényesülését kéri. A legtartósabb eredményt a pénzpiaci és a gazdasági szereplők számára a tiszta piaci verseny hozza: ez tükrözi az innovációt és a hatékonyságot. A Bankszövetség szerint az egyenlő versenyfeltételek az ügyfelek számára a legjobb minőséget és a legkedvezőbb árakat eredményezik.
A bankadó, az extraprofitadó és a tranzakciós illeték a nehezebb időszakokban ideiglenesen segített megőrizni a költségvetési stabilitást. Tartós fennmaradásuk azonban többet árt, mint használ: visszafogja a hitelezést, torzítja a piaci folyamatokat, rontja nemcsak a szektor versenyképességét, hanem a gazdaság működését is. A kamatstop, a kötelező ATM-telepítés és az ezekhez hasonló intézkedések pedig közvetlenül avatkoznak be a piaci versenybe, rontják a pénzügyi kultúrát, és rombolják a magyar gazdaságba vetett bizalmat.
Mit hozhat az euró bevezetése Magyarország számára?
Az európai integráció erősítése és az euró bevezetésének ígérete a teljes magyar gazdaságot dinamizálhatja, hiszen gazdasági és politikai téren is az EU és a környező országok az elsődleges természetes partnereink. Az euró bevezetése stratégiai döntés, amely tartósan alacsonyabb és kiszámíthatóbb kamatkörnyezetet teremthet Magyarországon. A régiós tapasztalatok – Szlovákia, Szlovénia és Horvátország példája – azt mutatják, hogy a monetáris unióhoz való csatlakozás során a hitelkamatok fokozatosan közelítenek az eurózóna átlagához, miközben mérséklődik az árfolyam- és inflációs ingadozás.
Mi a bankszektor álláspontja a kormányzati hitelkonstrukciókról?
A piaci folyamatok érvényesülése a különböző támogatási formák mellett is elősegítheti a források hatékonyabb allokációját, mérsékelheti a költségvetési terheket, és hosszú távon egy kiegyensúlyozottabb, organikus gazdasági fejlődést támogathat. A kormányzati hitelkonstrukciók akkor tekinthetők eredményesnek, ha a piaci finanszírozási lehetőségeket kiegészítik, azok működéséhez igazodnak, és mértékük nem okoz érdemi torzulást a piaci keresleti és kínálati viszonyokban. A választási ciklusokhoz igazított támogatási programok a kívánt célokkal ellentétes gazdasági hatásokat is kiválthatnak.
Hogyan készül a bankszektor a jövő kihívásaira?
A versenyképes gazdaság alapja a modern, digitális pénzügyi infrastruktúra és a kiszámítható jogszabályi környezet. A digitális bankolás fejlesztésében célszerű az európai uniós jó gyakorlatokra építeni: az állami adatbázisokban hozzáférhető adatok megosztásának egyszerűsítése, az egyszerre biztonságos és rugalmas szabályozás, továbbá a digitális ügyfélutak fejlesztése egyaránt javítja az ügyfélélményt és erősíti a versenyt.
A bankszektor készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a gazdasági növekedés új szakaszában. Ennek előfeltétele, hogy a gazdaságpolitikai „inga” tartósan a kiegyensúlyozott középállás közelében maradjon, egy kiszámítható, versenysemleges és a piaci mechanizmusok érvényesülésére építő gazdaságpolitikai környezetet teremtve.
Bízunk abban, hogy az új kormány támogatja egy ilyen, a fenntartható gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást egyaránt szolgáló szabályozási környezet kialakítását – zárul a közlemény.
A Magyar Bankszövetség általános tisztújításán a következő három évre megválasztott vezető testületek: Elnökség: Jelasity Radován (elnök), Becsei András (alelnök); Barna Zsolt, Bogdán Krisztina, Gerendás János, Hegedüs Éva, Tóth Balázs. Felügyelőbizottság: Peter Roebben (elnök), Erdős Ágnes (alelnök), Fischer Tamás, Szabó Balázs, Szepesi András. Etikai bizottság: Balogh László (elnök).