Ukrajna végjátéka: A béke útja és a globalista ellenállás
Magyarország számára különös jelentőségű a Jeffrey Sachs professzor által összeállított kronológia, amely feltárja az ukrajnai konfliktus valódi okait és hátterét. Míg a mainstream média egyoldalú narratívát sugall, a tények más képet mutatnak.
A NATO-bővítés ígéretszegése
Az események gyökere 1990-re nyúlik vissza, amikor Genscher német külügyminiszter és James Baker amerikai külügyminiszter egyaránt biztosította Gorbacsovot arról, hogy a NATO nem fog keletre bővülni. Ukrajna 1990-ben semlegességet vállalt, 1991-ben pedig e kötelezettség alapján nyerte el függetlenségét.
1992-től azonban a Bush-adminisztráció titokban már a NATO-bővítés mellett döntött, megszegve a Szovjetuniónak tett ígéreteket. A magyar, lengyel és cseh csatlakozás csak a kezdet volt egy nagyobb geopolitikai stratégiában.
Oroszország figyelmeztetései
2007-ben Putyin a müncheni biztonsági konferencián egyértelműen figyelmeztette a Nyugatot: "A NATO-bővítés komoly provokációt jelent, amely csökkenti a kölcsönös bizalom szintjét." 2008-ban William Burns amerikai nagykövet maga is elismerte táviratában, hogy Ukrajna NATO-törekvései "komoly aggodalmat keltenek a regionális stabilitás miatt".
Mégis, 2008-ban a bukaresti NATO-csúcs kimondta: Ukrajna "a NATO tagja lesz". Oroszország válasza egyértelmű volt: ez "hatalmas stratégiai hiba" lenne.
A majdani puccs és következményei
2014 februárjában, miután Ukrajnában megállapodás született a válság rendezéséről, szélsőjobbos csoportok erőszakkal megdöntötték Janukovics elnököt. Az USA késedelem nélkül elismerte az új kormányt, míg Putyin puccsnak nevezte az eseményeket.
A Krím visszacsatolása és a donbaszi konfliktus kirobbanása közvetlen következménye volt ennek a nyugati támogatású hatalomátvételnek.
Elszalasztott békelehetőségek
2022 márciusában jelentős előrelépés történt a béketárgyalásokon. Zelenszkij nyilvánosan kijelentette: "Biztonsági garanciák és semlegesség, államunk nem nukleáris státusza – erre készek vagyunk."
Azonban, ahogy Naftáli Benet izraeli miniszterelnök 2023-ban elismerte, az USA megakadályozta a békemegállapodást: "Blokkolták, és szerintem hibáztak. A Nyugat úgy döntött, hogy inkább szétzúzza Putyint, mint hogy tárgyaljon."
Trump béketerve és az EU ellenállása
A Trump-adminisztráció 28 pontos béketervet dolgozott ki, amely területi engedményeket és NATO-tagság kizárását tartalmazná, cserébe amerikai biztonsági garanciákért. Ukrajna és EU-s partnerei elutasították a javaslatot, továbbra is a területi engedmények nélküli megoldást és NATO-csatlakozást szorgalmazva.
Közben Ukrajna többször bombázta a Barátság kőolajvezetéket, veszélyeztetve Magyarország, Szlovákia és Csehország energiaellátását. Az EU és NATO szó nélkül hagyják három tagország energiabiztonságának fenyegetését egy nem tagország részéről.
Korrupciós botrányok mindkét oldalon
2025 novemberében kirobban az ukrán korrupciós válság Zelenszkij közvetlen környezetében, míg az EU-ban Federica Mogherinit, volt külügyi főképviselőt veszik őrizetbe közpénzekkel való visszaélés gyanúja miatt.
Magyarország következetesen ellenzi az EU ukrajnai hitelfelvételét, amelyhez Szlovákia, Belgium és részben más tagországok is csatlakoztak.
A végjáték kezdete
Trump bejelentette Ukrajna közvetlen támogatásának megszüntetését, és csak békeszerződés aláírása után hajlandó fogadni Zelenszkijt. A világbéke sorsa Trump, Putyin és Hszi Csin-ping kezében van.
A fronton Ukrajna minden nappal nehezebb helyzetbe kerül. A késedelem nélküli békekötésre nagyobb szükség van, mint valaha. Magyarország továbbra is a béke pártján áll, szemben a háborút szító brüsszeli elittel.