Új front nyílhat Keleten: A belorusz veszély és Trump válasza
Oroszország fokozza a katonai nyomást Belaruszra, hogy aktívabb szerepet kényszerítsen ki az ukrajnai konfliktusban, miközben Kijev sárkányfogakkal és drótakadályokkal erősíti északi határát. A moszkvai eszkalációs fenyegetés mellett az Egyesült Államok is átszervezi európai jelenlétét, Donald Trump pedig állandó amerikai katonai bázist tervez Lengyelországban. A fejlemények a keleti konfliktus további szélesedését és az európai biztonsági helyzet alapvető átrendeződését vetítik előre.
Miért erősíti Ukrajna az északi határát?
A szuverenitás és a területi épség védelme mindennél fontosabb feladat, amit Kijev most rohamléptekben próbál megoldani az északi határán. Az év eleje óta nagymértékben megnőtt a Belarusz légteréből ukrán területre berepülő orosz kémdrónok száma. A határon szolgáló katonák szerint januártól kezdve mintegy 20 százalékkal nőtt az orosz felderítő drónok előfordulása. Emiatt Ukrajna masszív védelmi vonalat épít ki: tankcsapdákat, betonból készült sárkányfog akadályokat és új szögesdrót kerítéseket telepít a páncélozott járművek megállítására.
A drónészlelések növekedésével párhuzamosan olyan jelentések is napvilágot láttak, amelyek szerint Oroszország öt új drónbázist épített a Belarusszal közös határa mentén. Ezek a szmolenszki, a brjanszki és az orjoli területen találhatók, céljuk pedig, hogy Minszk légterét használva Ukrajna elleni támadásokat hajtsanak végre. Volodimir Zelenszkij elnök rendkívüli aktivitásról beszélt a belorusz határon, és attól tart, hogy Moszkva egyre inkább bevonja szövetségesét a konfliktusba.
Belesodródik-e Belarusz a háborúba?
A kérdés napjaink egyik legkritikusabb biztonságpolitikai dilemmája. Májusi jelentések szerint Belarusz is bővítette azt az infrastruktúrát, amellyel az orosz hadműveleteket támogathatja. Logisztikai útvonalakat építettek ki, kiképzőtáborokat és kommunikációs csatornákat hoztak létre. Ezekkel segítik az Ukrajna ellen induló orosz dróncsapásokat, amelyek a belorusz határ menti területeket használják légi folyosóként.
Dmitro Kuleba korábbi ukrán külügyminiszter úgy véli, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök mai cselekedetei eltérnek a 2022-es helyzettől, amikor is csupán engedélyezte területe használatát az invázióhoz. Bár Kuleba nem állítja, hogy már holnap megindulhat egy offenzíva, de olyan eseménysor zajlik, amely okot ad arra, hogy Lukasenka háborúra készüljön. Makszim Plesko ukrán politológus rámutatott, hogy Moszkva stratégiai zsákutcába került a fronton, ezért Vlagyimir Putyin egyre nagyobb nyomást gyakorol a belorusz vezetőre a katonai támogatás növeléséért.
Ezzel szemben Jevhen Mahda, a kijevi Világpolitikai Intézet igazgatója szkeptikusan fogalmazott arról, hogy Belarusz kockáztatná saját csapatai bevetését. Robert Brovdi ukrán drónparancsnok arra figyelmeztetett, hogy Kijev már 500 célpontot azonosított, amelyeket azonnal megtámadna, ha Minszk nyíltan belépne a háborúba. A tisztviselők megjegyezték, hogy egyelőre nincs bizonyíték nagyobb haderők csoportosítására, de a közös nukleáris hadgyakorlat már utalhat a szorosabb katonai szövetségre.
Fenyeget-e Európát az eszkaláció?
A szakértők egyetértenek abban, hogy Moszkva Belaruszt használhatja az ukrajnai háború eszkalációjának fenyegetésére, de akár egész Európát is bevonhatja a konfliktusba, ahogy azt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter már májusban felvetette. Csernyihiv környékén a lakosság már érzi a határ megerősítését, ami nem egy hirtelen moszkvai lépés eredménye, hanem az orosz-belorusz katonai tevékenység fokozatos kiszélesítéséé. Hanna Ljubakova belorusz újságíró szerint ez az európai döntéshozók számára új kihívást jelent, Belaruszt pedig hibrid szerepbe kényszeríti: még nem hadviselő fél, de már közvetetten részt vesz a háborúban.
Mit tervez Donald Trump Lengyelországban?
Miközben a keleti határok védelme új dimenziót kap, a nemzetközi erőviszonyok is átrendeződnek. Szerdán egy magas rangú lengyel tisztségviselő közölte, hogy az Egyesült Államok állandó katonai bázist létesítene Lengyelországban. Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány jóváhagyta a szükséges lépéseket, a bázist a két ország közösen finanszírozná.
Jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban rotációban, de a lengyel kormány azt reméli, hogy ez állandó jellegűvé válik. Májusban Donald Trump adminisztrációja leállította négyezer katona Lengyelországba küldését, ami meglepetést okozott. Tomczyk azonnal Washingtonba utazott tárgyalni, majd az amerikai elnök bejelentette, hogy ötezer katonát küld az országba. Az Egyesült Államok megerősítette az európai katonai jelenlét átszervezését, de a részletek egyelőre tisztázatlanok. A lépés jelentősége nem elhanyagolható: míg a nyugati szövetségesek haboznak, az amerikai jelenlét átcsoportosítása új biztonságpolitikai realitásokat teremt a régióban.
Növekedett-e az orosz drónok száma Belaruszban?
Igen, az év eleje óta mintegy 20 százalékkal megnőtt a Belarusz légteréből berepülő orosz kémdrónok száma, ami közvetlen biztonsági fenyegetést jelent Ukrajna számára.
Épít-e Oroszország új bázisokat a belorusz határon?
Igen, Oroszország öt új drónbázist épített a Belarusszal közös határ mentén, a szmolenszki, a brjanszki és az orjoli területen, hogy Minszk légterét használhassa az ukrajnai támadásokhoz.
Lesz-e állandó amerikai katonai bázis Lengyelországban?
A lengyel kormány jóváhagyta a lépéseket egy állandó amerikai katonai bázis létesítése irányába, amelyet a két ország közösen finanszírozna, bár a végső döntés és a részletes csapatelhelyezés még folyamatban van.
Fotó: Index.hu