Riina fia Magyarországon: "Apám jó szülő volt, nincs miért bocsánatot kérnem"
Salvo Riina, a hírhedt szicíliai maffiavezér, Totò Riina fia Budapesten jelentette meg önéletrajzi kötetét. A "főnökök főnöke" gyermeke, aki kilenc évet töltött börtönben maffia-összeesküvés és pénzmosás vádjával, most először beszél nyíltan családi életükről.
Hamis név alatt nevelkedett
Riina gyermekéveit folyamatos bujkálásban, hamis nevek mögött élte le egészen apja 1993-as letartóztatásáig. "Mi ebbe érkeztünk. A kezdetektől fogva tisztában voltunk vele, hogy apánk bujkál" - magyarázza Salvo Riina, aki szerint számukra ez volt a természetes közeg.
A Mr. Riina - Született a szicíliai Corleonéban című kötet a Művelt Nép Könyvkiadó gondozásában jelent meg Magyarországon. A mű egy belső nézőpontból megírt vallomás családról, lojalitásról és identitásról.
Nincs bűntudat, nincs bocsánatkérés
Riina határozottan kijelenti: "Egyáltalán nem állt szándékomban senkitől bocsánatot kérni, már csak azért sem, mert én semmi rosszat nem tettem." Állítása szerint apját elsősorban szülőként látja, nem bűnösként, és soha nem érzett dühöt iránta.
A könyv megjelenése óriási vitákat kavart. Roberto Saviano, a Gomorra szerzője szerint Riina tudatosan építi a "Nagybetűs Apa" mítoszát, hogy elfedje a maffia valóságát. Erre Riina csak annyit válaszol: "Őt kérdezze, ne engem."
Corleone örökségének terhe
A Riina név évtizedekig a halál szinonimája volt Olaszországban. Salvo szerint azonban jogában áll megírni saját verzióját: "Riinának hívnak, és ez már így is marad. Corleonéhoz tartozunk, és ezen nem lehet módosítani."
Corleone városa vezetése nemtetszését fejezte ki a könyv miatt, mondván, hogy ez visszarángatja a települést a maffiakontextusba. Riina válasza egyértelmű: "Egy embert kizárólag a saját tettei és jelleme alapján szabad megítélni. Ha nem így tesznek, az színtiszta rasszizmus."
Családi lojalitás mindenek felett
A kötet nem romantizálja a múltat, egyszerűen úgy ábrázolja Totò Riinát, mint egy apát. "Nekünk semmi nem hiányzott, ő mindent biztosított számunkra, nagyon jó apa volt" - hangsúlyozza Salvo, aki szerint boldogan lemondott volna könyvéről, ha apja még élne.
Az interjúban világossá teszi: ez önéletrajzi vallomás, nem profitszerzésből írta. A családi egység megőrzése a folyamatos rejtőzködés alatt, és egy olyan névvel való együttélés, amely évtizedekig meghatározta az olasz közbeszédet - ez áll a történet középpontjában.