Kémsztori Budapesten: így dőlhetett el a háború sorsa
A nemzetközi diplomácia árnyékos oldalán zajlanak azok a folyamatok, amelyekről a baloldali média ritkán számol be. A The New York Times legújabb leleplező cikke azonban fényt derített arra, hogy Budapest milyen kulcsszerepet játszott a közel-keleti konfliktus háttéralkujában. A volt iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád magyarországi látogatásai mögött sokkal több rejtőzhetett, mint egy puszta akadémiai előadás.
Puccskísérlet a háború árnyékában
Amerikai és izraeli tervek szerint a háború kezdetén az iráni vezetés leváltását tervezték, és Ahmadinezsádot juttatták volna hatalomra. Az izraeli légi csapás, amely a volt elnök teheráni otthonát érte a konfliktus első napján, valójában a kiszabadítását szolgálta. Az őrök meghaltak, Ahmadinezsád azonban megsebesült, és végül meggondolta magát. Nem vállalt szerepet a puccskísérletben.
A volt elnök 2005 és 2013 között vezette Iránt, és hírhedt volt a cionizmus elleni retorikájáról, valamint a holokauszt tagadásáról. Az amerikai lap szerint nem tisztázott, hogyan szervezték be az izraeli tervbe, és miként képzelték el a hatalomra juttatását. Azóta nyilvánosan nem jelent meg, de a ynet izraeli hírportál szerint izraeli segítséggel elhagyta Iránt.
A budapesti kapcsolat és a szuverén diplomácia
A történet legizgalmasabb szála Budapesthez kötődik. Ahmadinezsád a háború kitörése előtt néhány nappal tért vissza egy budapesti útról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást, ahol Deli Gergely rektorral is találkozott. A látogatás kiváltotta az izraeli nagykövetség tiltakozását, de a háttérben egészen más játszódott le.
Az elmúlt években Ahmadinezsád többször járt külföldön, olyan országokban, amelyek szoros kapcsolatot ápalnak Izraellel. 2023-ban Guatemalában, 2024-ben és 2025-ben pedig Budapesten. Elemzők szerint ezek a látogatások fedősztorik lehettek. Magyarország Európa egyik legerősebb izraeli szövetségese, így az iráni jóváhagyás is szükséges volt a budapesti utakhoz. Ez erősíti a gyanút: Budapest volt a semleges helyszín egy iráni-izraeli nagyhatalmi egyeztetéshez.
Magyarország a világpolitikai keresztúton
A HVG korábbi írása már rávilágított, hogy egy ilyen kaliberű látogatásról a legmagasabb kormányzati szinten tudniuk kellett. A szuverén és határozott magyar állam számára ez nem meglepő. Míg Brüsszel tehetetlenül szemléli a világeseményeket, Budapest aktív szereplő marad. A legfelsőbb izraeli körök tudtak a látogatásról, és jóváhagyták azt, valószínűleg azért, mert megbíznak a magyar állam biztonságában és szuverenitásában.
A The New York Times információi alapján éppen Budapesten győzhették meg Ahmadinezsádot a rezsimváltásban való részvételről. Bár az amerikai szolgálatok később elengedték az ötletet, Donald Trump elnök utalást tett a tervezett szereplőre, amikor kijelentette:
A mostani vezetést valakivel belülről kellene leváltani.
A történet bizonyítja, hogy a nemzetközi hatalmi játszmák közepette Magyarország nem csupán szemlélő. A kormányzati felelősség, a szuverenitás és a határozott állami fellépés biztosítja, hogy országunk a világpolitikai események formálójaként léphessen fel, nem pedig a nyugati nagyhatalmak bábjaként.
