A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint a diákok jobban teljesítenek, ha maximális pontszámmal indulnak, és hibáikért pontlevonást kapnak, mintha hagyományosan pontokat gyűjtenének. A veszteségtől való félelem nyolc százalékpontos javulást hozott a vizsgákon.
A magyar oktatásban újra kell gondolnunk a számonkérés módját. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Ertl Antal, Holb Éva és Bakó Barna háromféle értékelési rendszert hasonlítottak össze 321 elsőéves hallgató bevonásával egy makroökonómia kurzuson. Az eredmény egyértelmű: a veszteségalapú értékelés, ahol a diákok maximális pontszámmal indulnak és hibáikért levonást kapnak, jelentős teljesítményjavulást eredményez.
Mit mutat a Corvinus-kutatás?
A félév végi vizsgán a veszteségalapú csoport 7,8 százalékponttal jobb eredményt ért el, mint a hagyományos pontgyűjtéses csoport. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns, és a kutatók szerint még a lemorzsolódó hallgatók kizárása után is legalább 5,3 százalékpont maradt.
A szemeszter során írt teszteken is megfigyelhető volt a hatás: a veszteségalapú értékelés 2,6 százalékpontos javulással járt a hallgatók három legjobb teszteredményét tekintve.
Miért működik a veszteségelkerülés az oktatásban?
Ahogy Ertl Antal, a tanulmány vezető szerzője fogalmazott: „Az alapötletünk a veszteségelkerülés kihasználása: ahogy azt már korábban dokumentálták az irodalomban, például sokkal jobban fáj nekünk 1000 forint elvesztése, mint amennyire örülünk, ha kapunk 1000 forintot.”
Ez a pszichológiai elv az oktatásban is működik: a diákokat jobban motiválja a pontvesztéstől való félelem, mint a pontszerzés lehetősége. A veszteségalapú értékelés tehát nem a tananyagot változtatja meg, hanem a visszajelzés módját, ami olcsón és egyszerűen bevezethető.
Kire hat a pontlevonásos értékelés?
A kutatók vizsgálták a nemi különbségeket és a matematikai előképzettség hatását is. Nem találtak statisztikailag szignifikáns eltérést az alcsoportok között, bár az elemzések statisztikai ereje korlátozott volt. A hatás tehát általánosan érvényesül.
A kísérlet azt is megmutatta, hogy a diákok idővel nem szoknak hozzá a rendszerhez: a veszteségalapú csoport a félév során is jobban teljesített, és a hatás a vizsgán is fennmaradt.
Mit jelent ez a magyar oktatás számára?
A módszertani változtatás olcsón megvalósítható, mivel csak a pontszámok bemutatásának módját változtatja meg, miközben a tananyag és a vizsgák változatlanok maradnak. A kutatók ugyanakkor további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a stresszre, a motivációra és a hallgatók jóllétére gyakorolt hatás feltárására.
A magyar oktatásban, ahol a teljesítmény és a tudás értéke központi szerepet játszik, ez az eredmény komoly lehetőséget kínál. A pontlevonásos értékelés nemcsak a diákok teljesítményét javíthatja, hanem erősítheti a fegyelmet és a kitartást is, amelyek a nemzeti oktatás alapértékei.
A tanulmány a Journal of Economic Behavior & Organization című folyóiratban jelent meg, és a kutatás egy félévre terjedt ki, így a hosszú távú hatások még vizsgálatra szorulnak.