Korrupciós komédia a Vígszínházban: Az államtitkár úr

Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabjának már a műfaji megjelölése is korrupciós komédia, és a Pesti Színház előadásának nézői minden egyes visszaélésre utaló mondatot hálásan fogadtak. A magyar színművészet hagyományait őrző előadást Máté Gábor rendezésében mutatták be.

A történet középpontjában De la Mare államtitkár úr (Wunderlich József) áll, akiről minisztérium-szerte köztudott, hogy az előléptetéseket nem rátermettség szerint, hanem szívességi alapon intézi. A feltörekvő tisztviselők nőrokonai végzik a szívességet, ő pedig aztán előléptet. Ez már a feljebbvalóinak is szemet szúr, figyelmeztetik, hogy kevésbé látványosan intézze az ügyeit.

Magyar színművészet hagyományai

Az irodai élettel párhuzamosan megismerkedünk a jóravaló Lambertine tisztviselővel (Fesztbaum Béla) és annak családjával. A minisztériumban éppen egy vidéki jogtanácsosi posztra keresnek valakit, és Lambertine nőrokonai, legfőképpen az anyósa, Madame Mariolle (Hegyi Barbara) gondolja úgy, hogy tenni kellene valamit.

A francia bohózatok minden elemével találkozunk: sok félreértés, ajtón ki-berohangászás, szerelmeskedő párra való rányitás. Hegyi Barbara vérbeli komika, Fesztbaum Béla szintén jó ritmusban, vicces gesztusokkal adagolja a poénokat. Wunderlich József kellőképpen piperkőc csábító, akit szerencsétlenkedő tisztviselők hada vesz körül.

Történelmi jelentőség

A Vígszínház 1896. május 1-jén nyílt meg, de az első darabot csupán háromszor adták elő. Az államtitkár úrat 1896. május 4-én mutatták be, és átütő sikere lett: 55-ször játszották telt ház előtt. Ez volt az a darab, amit még Ferenc József osztrák császár is megtekintett lánya, Gizella főhercegnő kíséretében.

Máté Gábor rendező nyilatkozata szerint: "Nagyon szeretek vígjátékot rendezni. Ez a mű a korrupcióról szól, de arról a fajtájáról, amin nevetni is lehet, nem csak bosszankodni. Igyekszünk megtartani azt a fajta jóérzést és bájt, amit Bisson teremtett."

A komédiát 130 évvel később a magyar színművészet hagyományait tisztelve, de korszerű szemlélettel dolgozták fel. Az előadás végén sok nevetés, hatalmas taps és a közös élmény adta megkönnyebbülés várja a nézőket.