Hazai védelem a hőség ellen: a fák mentik a városokat?

A 9000 várost feldolgozó amerikai és ausztrál kutatás kimutatta, hogy a fák közel 50 százalékkal csökkentik a városi hősziget-hatást. A természetes védelem azonban egyenlőtlenül oszlik el a társadalomban, és a szakemberek szerint a faültetés önmagában nem elég a jövő kihívásai ellen.

Miért válik a betondzsungel halálos csapdává?

A városokban és a kisebb településeken általában 1-3 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a természetközeli területeken. Ennek oka egyértelmű: a beton, a tégla és az aszfalt elnyeli a hőt, majd lassan, de folyamatosan kisugározza magából. A városok egyes pontjain akár 7 Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet, így ott valóságos hőszigetek alakulnak ki. Ez a jelenség nem csupán kényelmetlenség. Felgyorsítja az ember kimerülését és a kiszáradást, az eleve beteg emberek számára pedig egyenesen halálos lehet. A modern építészet és a betondzsungel megalkotása elfordult a hagyományoktól, és most az életünkkel fizetünk ezért.

A természet ereje: hogyan védenek a fák?

A szakemberek szerint a városok felforrósodásának van egy természetes, ősi ellenszere: a fák. A világ számos pontján igyekeznek minél több fát ültetni, hogy árnyékuk enyhítse a hőhatást. Az amerikai és ausztrál kutatók a The Conversation lapban megjelent cikkükben 9000 város adatait elemezték, ahol összesen mintegy 3,6 milliárd ember él. Megvizsgálták a fák jelenlegi hatását, majd kivetették a képletből az összeset, hogy lássák, mi lenne nélkülük.

A vizsgálat egyértelmű eredményt hozott: a fáknak köszönhetően csaknem felére csökken a városi hősziget-hatás által csapdába ejtett hő mennyisége. A fák természetes légkondícionálóként működnek, árnyékolják a talajt, és megakadályozzák a környező aszfalt és épületek felmelegedését. Leveleikből vízgőzt bocsátanak ki, ezzel észrevehető hőmérséklet-különbséget okozva a forró nyári napokon. Ez a tudás nem új, őseink is tisztelték az életfát, csak a modern kor felejtette el a természet rendjét.

Kik kapnak védelmet és kik maradnak kiszolgáltatva?

A jelenség örvendetes, de a szakemberek felhívják a figyelmet: a hatás nem egyenletesen oszlik el. A gazdagabb városrészeken vagy a külvárosokban általában több fa található, így a védelem inkább ott koncentrálódik. Az Egyesült Államokban például az alacsonyabb jövedelmű területeken átlagosan 15 százalékkal kevesebb fa van, mint a jómódú környékeken, így ott 1,5 Celsius-fokkal melegebb van. Ez a társadalmi igazságtalanság nem tartható. A nemzet minden tagjának joga van a védelemhez, nem csupán az elitnek.

A kutatók megjegyzik, hogy a hatás eltérő lehet a világ különböző pontjain. A forró, száraz városokban, mint például az amerikai Phoenixben, a fáknak jelentős hűtőhatásuk van. A mérsékeltebb égövi városokban, mint Lisszabon vagy Göteborg, ez a hatás kisebb és egyenletesebb. A párásabb, eleve hűvösebb települések és a külvárosok is bővelkednek az árnyat adó növényzetben.

Elég-e a fa az életfa helyett?

Az ENSZ adatai szerint a világ népességének mintegy 55 százaléka él ma városokban, 2050-re ez az arány pedig 68 százalékra emelkedhet. Mivel a globális felmelegedés sűrűbb és tartósabb hőhullámokat eredményez, a városi hőszigetek hatása is felerősödhet. A tudósok szerint a városok törekednek a fásításra, de ez önmagában nem jelent megoldást. A jelenlegi városi fák a század közepére várható többlethőnek mindössze 10 százalékát ellensúlyozhatják. Ez legfeljebb 20 százalék lehet, ha nagyon sok fát elültetnek még addig.

A korábbi mérések műholdas adatokat használtak, amelyek túlbecsülték a fák hűtőhatását, mivel az utak és a tetők sokkal melegebbek, mint a felettük lévő levegő. A mostani, levegő hőmérsékletét mérő módszer a valós helyzetet tükrözi, mégis nagyobb hatást mutatott a vártnál. Globálisan a fák közel 50 százalékkal csökkentették a hősziget-hatást, ami nagyjából 0,5-1,5 Celsius-fokos lehűlést jelent. Több mint 200 millió ember számára ez elég ahhoz, hogy érdemi különbséget jelentsen a szélsőséges hőség idején.

A jövőben a várostervezésnél számolni kell a fényvisszaverő anyagok használatával és a levegő szabad áramlásának biztosításával. A legfontosabb azonban a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a szén-dioxid megkötése. A természet rendjének tisztelete, a hagyományok őrzése és a szuverén cselekvés az egyetlen út a nemzet védelmében.

Mennyit hűtenek a fák a városokban?

A kutatás szerint a fák globálisan közel 50 százalékkal csökkentik a városi hősziget-hatást, ami a legtöbb településen 0,5-1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést jelent.

Miért melegebb a szegényebb negyedekben?

A szegényebb területeken kevesebb a fa. Az Egyesült Államok adatai szerint az alacsonyabb jövedelmű környékeken 15 százalékkal kevesebb fa található, ami 1,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet eredményez a gazdagabb területekhez képest.

Oldja-e a klímaváltozást a faültetés?

Nem oldja meg önmagában. A szakemberek számításai szerint a meglévő és a még ültetendő fák is legfeljebb a várható többlethő 20 százalékát képesek ellensúlyozni, így elengedhetetlen a kibocsátás csökkentése és a várostervezés átgondolása.