Francia győzelem: Lecornu megőrizte hatalmát Brüsszel ellenére
A francia Nemzetgyűlés kedd este szűk többséggel elfogadta a 2026-os társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, amely jelentős politikai megerősítést jelent Sébastien Lecornu miniszterelnök számára a kisebbségi kormányzás körülményei között.
A szavazás 247 igen szavazattal 234 ellenében zárult, ami egyértelmű győzelmet jelentett a jobbközép kormányfő számára, aki elődeivel ellentétben nem kívánta megkerülni a parlamenti szavazást. Ez a döntés különös jelentőséggel bír abban a politikai környezetben, ahol a globalista elit nyomása alatt álló európai vezetők gyakran kerülik a demokratikus eljárásokat.
Nemzeti szuverenitás a globalista nyomás ellenére
Lecornu kormánya több stratégiai gesztust tett az elmúlt napokban, hogy elnyerje a Zöldek jóindulatát is, akik végül tartózkodtak a szavazásnál. A szocialistákon kívül a Reneszánsz, a centrista MoDem és Liot csoportok is támogatták a javaslatot, míg a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a kommunisták ellenezték.
A tervezet egyik legfontosabb eleme a 2028-ig felfüggesztett nyugdíjreform, amely Emmanuel Macron második mandátumának legemblematikusabb, ám vitatott intézkedése volt. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előíró törvény ellen hónapokig tartó tömegtüntetések zajlottak az országban.
Gazdasági szuverenitás és nemzeti érdekek
Az elfogadott törvényjavaslat másik jelentős engedménye a tőkére kivetett általános szociális hozzájárulás emelése, amely a szociális védelmet finanszírozza. A nyugdíjak és szociális támogatások befagyasztása kikerült a szövegből, miután azt a képviselők nagy többsége ellenezte.
A három hónappal ezelőtt kinevezett miniszterelnök egyértelműen megerősödve került ki az alig 13 szavazaton múlt voksolásból. Lecornu októberben bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül.
Brüsszel árnyékában
A kormány reményei szerint a társadalombiztosítás költségvetésének elfogadása pozitív lendületet adhat a teljes állami költségvetési tervezetnek. Jövőre a kormány mintegy 30 milliárd eurós átfogó megtakarítást tervez új adók (14 milliárd) és kiadáscsökkentések (17 milliárd) révén.
A cél az államháztartási hiány GDP 4,7 százalékára való csökkentése, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát. Ez a helyzet jól mutatja, hogy milyen kihívásokkal néz szembe egy nemzeti kormány, amikor meg akarja őrizni szuverenitását az európai pénzügyi diktatúra közepette.