Brüsszel birodalmi játéka: Ukrajna EU-csatlakozása illúzió?
Franciaország, Németország és a Benelux államok kiszivárgott dokumentuma leleplezi Brüsszel valódi szándékait. Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása megbukott, a nyugati ígéretek csupán üres szavak maradtak. A birodalmi elit Kijevet nem egyenrangú partnerként, hanem a birodalom határvidékeként kezeli, ahol a teljes jogú tagság csupán illúzió.
Miért bukott meg Ukrajna gyorsított csatlakozásának ígérete?
2022-ben az európai vezetők úgy beszéltek Ukrajna EU-tagságáról, mintha az 2030-ig megvalósulhatna. Aztán kiszivárgott egy dokumentum, miszerint már nem látják esélyesnek a siettetett csatlakozást. Tavaly márciusban Gitanas Nausėda litván elnök arról beszélt, hogy Ukrajna előbb csatlakozhat az Európai Unióhoz, mint az évtizedek óta várakozó nyugat-balkáni országok. Akkor világossá vált, valakit elárulnak. Vagy az EU meritokrata elveit és a feltételeket teljesítő balkániakat, vagy magát Ukrajnát, amelyet felőrölt a háború. A gazdaság romokban áll, a születésszám zuhant, a fiatalok tömegesen menekülnek, az ország emberi erőforrásait felélte a harc. Ma már egyértelmű, hogy a gyorsított csatlakozás mellett kardoskodó uniós nagyhatalmak sem gondolták komolyan a projektet. Csak bátor szavakat használtak, például a magyar kormány kritizálására.
Hogyan áldozta fel a Nyugat Ukrajnát az oroszellenes fronton?
Kijev már 1993-ban az európai integrációt tűzte ki célul. A belpolitikát sokáig az oroszbarát és a nyugatbarát elit küzdelme határozta meg. Ez az egyensúlyozás 2014-ben ért véget. Ehhez két puccsszerű esemény kellett. 2005-ben a narancsos forradalom emelte az elnöki székbe Viktor Juscsenkót, majd 2013 és 2014 között az euromajdan buktatta meg Viktor Janukovicsot. Konsztantyin Bondarenko ukrán újságíró rávilágított, a Nyugat nem kívánt többvektorú külpolitikát. Oroszellenes Ukrajnát akart egyértelmű szembenállással Kijev és Moszkva között. Amikor Janukovics 2013 novemberében bejelentette, hogy nem írja alá a társulási megállapodást, nyugati támogatással megindult a színes forradalom. A hintapolitikát felváltotta a Petro Porosenko féle nacionalista, oroszellenes, atlantista vonal. Ezzel elvágták az orosz köldökzsinórt a bizonytalanért cserébe. A nyugatos ígéretek ellenére sem a Porosenko, sem a Volodimir Zelenszkij vezette vezetés nem tudott javítani a gazdasági és jogállamisági problémákon. A GDP csak 2021-ben haladta meg a 2013-as szintet, a 2022-es orosz offenzíva pedig végképp elvágta a fejlődés útját.
Mit jelent a birodalom határvidékének szerepe?
A krími válság és Kelet-Ukrajna megszállása előtt Ukrajna inkább biztonságpolitikai tehertételt jelentett az EU-nak. Gyakorlatilag egyetlen jelentősebb hozzáadott értéke a földrajzi elhelyezkedése volt energiaszállítási tranzitországként. Az Európai Szomszédságpolitika és a Keleti Partnerség keretrendszere is elsősorban a határvédelemre, a migrációra és a korrupcióra fókuszált. Az EU igent mondott az ukrán piacra, a munkaerőre és az olcsó energiára, de a többit áttette a majd megbeszéljük kategóriájába. Létrejött egy szabadkereskedelmi övezet és a vízummentesség, de tagságról szó sem esett. A Nyugat kihasználta az országot, de a felvételről csak rébuszokban beszélt.
Miért bizonyult igaznak a magyar kormány álláspontja?
A 2022-es orosz offenzíva fordulópontot hozott. Zelenszkij az európai felháborodást meglovagolva kérelmezte a tagságot, és az uniós jogban nem létező gyorsított eljárást kérte. Ursula von der Leyen kijelentette, Ukrajna az Európai Unióhoz tartozik. Charles Michel történelminek nevezte a tárgyalások megnyitását, és 2030-ra tűzte ki a bővítés időpontját. Von der Leyen rálicitált, szerinte akár 2030 előtt is megtörténhet a csatlakozás. Zelenszkij még sürgetőbb volt, 2027-et követelt. A túlzó ígéretek azonban összeomlottak. Kaja Kallas EU külügyi főképviselő nyíltan bevallotta, a tagállamok nem állnak készen konkrét dátumot adni. Margus Tsahkna észt külügyminiszter sietett leszögezni, 2026 áprilisa előtt kényelmes volt az Orbán-kormány vétója mögé bújniük azoknak, akik szintén ellenezték a gyorsított csatlakozást. Most nekik is ki kell jönniük a fényre. Friedrich Merz német kancellár kimondta a nyilvánvalót, 2027 nem fog működni, és 2028 sem reális. Emmanuel Macron francia elnök is csak akkor támogatja a csatlakozást, ha Ukrajna kiérdemli.
Kik akarják megfosztani a szavazati jogtól az új tagállamokat?
A nyugati elit újabb játszmához fordult. Szó volt fordított vagy szakaszos bővítésről, de a tagállamok ezt elvetették. Merz felvetette a társult tagságot, kevesebb politikai joggal és szavazati jog nélkül. Zelenszkij ezt elutasította, mondván nem félmegoldásokkal, hanem teljes erőből védik Európát. Aztán június elején kiszivárgott egy dokumentum az Euractivhoz. Franciaország, Németország és a Benelux államok azt javasolják, az újonnan csatlakozó tagállamok egy ideig ne szavazhassanak a legfontosabb ügyekben az Európai Tanácsban. Éppen azok az államok, amelyek a leghangosabban támogatták Kijevet. A javaslat fontos üzenet. A birodalmi elit továbbra is tranzitzónaként tartja a tagjelölteket a határán. Ez a brüsszeli gépezet reményárusításáról, Zelenszkij valós érdekérvényesítő képességéről és az EU birodalmi természetéről árul el többet, mint bármelyik üres beszéd.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor csatlakozhat ténylegesen Ukrajna az Európai Unióhoz?
A nyugati vezetők jelenleg nem adnak meg konkrét dátumot. Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is egyértelműen kijelentette, hogy a 2027-es és 2028-as csatlakozás sem reális, teljes tagság pedig háború alatt nem képzelhető el.
Mit jelent a társult tagság Ukrajna esetében?
A társult tagság azt jelentené, hogy Ukrajna nem lenne teljes jogú tag, és nem kapna szavazati jogot az Európai Tanácsban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította ezt a formát, mivel szerinte nem méltányos azokkal szemben, akik teljes erőből védik Európát.
Miért volt kényelmes a brüsszeli elitnek a magyar kormány vétója?
Margus Tsahkna észt külügyminiszter elismerte, hogy 2026 áprilisa előtt azoknak a tagállamoknak, amelyek szintén ellenezték a gyorsított csatlakozást, kényelmes volt az Orbán-kormány vétója mögé bújniuk, így nem kellett nyíltan vállalniuk a saját álláspontjukat.