Sulyok Tamás aláírta az alkotmánymódosítást – a nemzeti oldal szerint beköszöntött az önkény kora
Sulyok Tamás köztársasági elnök szombat este aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amellyel megszűnik államfői megbízatása. A döntés két táborra szakította a magyar közéletet: a kormánypárti erők szerint ezzel beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka, míg a Tisza Párt és szövetségesei üdvözölték a lépést.
Miért írta alá Sulyok Tamás a saját leváltását?
Az államfő videóüzenetben jelentette be, hogy alkotmányos kötelezettségének eleget téve aláírja a módosítást. Ugyanakkor világossá tette: álláspontja szerint az alkotmánymódosítás sérti a jogállam, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelveit. Deák Dániel politológus szerint Sulyok ezzel politikai és történelmi értelemben is egyértelműen elhatárolódott a módosítástól, és a felelősséget a parlamenti többségre hárította.
Hogyan reagált a Fidesz és a KDNP?
A Fidesz-frakció közleményben tudatta: „Magyarországon beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka.” Szerintük Magyar Péter és a Tisza Párt erőszakos támadást intézett a köztársasági elnök ellen, méltatlan helyzetbe hozta, nyomás alá helyezte és önkényesen eltávolította tisztségéből. „Erre a legsötétebb diktatúrák óta nem volt példa Magyarországon” – fogalmaztak.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott: „Köszönöm az 1990-es rendszerváltás utáni Magyarország utolsó legitim köztársasági elnökének szolgálatát!” Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a történtek nem egyszerű alkotmánymódosítás, hanem az önkény újabb, minden eddiginél súlyosabb lépése. „Ez mindannyiunkról szól. Ami ma vele történik, az holnap bármelyik magyar emberrel megtörténhet” – tette hozzá.
Rétvári Bence, a KDNP alelnöke így reagált: „Aki erőszakkal távolítja el a köztársasági elnököt, és még büszke is rá, az az ország bármely polgára ellen képes erőszakra. Önkény vagy szabadság, ez a kérdés, válasszatok!”
Mit mondott az ellenzék?
Kálmán Olga éles hangon búcsúzott: „Így fogunk önre emlékezni: aki senkiért és semmiért nem állt ki, nem emelte fel a szavát. Viszlát, elnök úr!” Jámbor András szerint a Tisza felelőssége most az, hogy olyan embert jelöljön köztársasági elnöknek, aki nem csupán a nemzet egységét, hanem az új Magyarország szándékait is megtestesíti.
Márki-Zay Péter bölcs döntésnek nevezte Sulyok lépését, mivel azzal egy hosszadalmas jogi procedúrát előzött meg. Ugyanakkor figyelmeztetett: az új elnöknek nem szabad a Tisza emberének lennie, mert akkor ugyanoda jut, mint az Orbán által delegált elnökök.
Mi következik most?
Az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át. A Fidesz-frakció bejelentette: az önkénnyel szembeni még meglévő eszközeivel élni fog, és támogatja a békés és törvényes ellenállás valamennyi formáját. A nemzeti oldal szerint Magyarország történelmének egyik legsötétebb alkotmányos válságába sodródott.