Franciaországban polgárháborús hangulat uralkodik: több mint 400 iskolában szünetel vagy korlátozott az oktatás a diáktüntetések miatt, miközben 24 intézményt felgyújtottak vagy feldúltak. A tiltakozásokban több ezer fiatal vesz részt, több mint 5000 embert őrizetbe vettek, és súlyos erőszakos incidensek is történtek, köztük egy tanár benzinnel való leöntése.
Miért gyulladt lángra Franciaország?
Édouard Geffray oktatási miniszter szerint 400-500 intézményben nem teljesülnek a biztonságos oktatás feltételei, miközben 24 iskolát felgyújtottak vagy feldúltak, és 78 oktatási dolgozó megsérült. A múlt héten több ezer középiskolás vonult utcára és emelt barikádokat, elsősorban az oktatási rendszer alulfinanszírozása és elhanyagolása miatt.
A diákok túlzsúfolt osztályokra, rossz állapotú iskolaépületekre, tanárhiányra, alacsony bérekre, valamint az egyetemi jelentkezési rendszer problémáira panaszkodnak. A zavargások során több százan megsérültek, és több mint 5000 embert, többségében kiskorúakat vettek őrizetbe.
Kik állnak a zavargások mögött?
A francia kormány szerint a diákok számos kifogása jogos, ugyanakkor elítéli az erőszakos cselekményeket. A hatóságok szerint politikai aktivisták, köztük szélsőbaloldali csoportok is megjelentek a tiltakozásokban, és erőszakos akciókat hajtottak végre.
Sophie Binet, a CGT szakszervezet főtitkára szerint a francia kormány tíznapos késésben van a középiskolások követeléseire adott válaszokkal. A CGT vezetője ugyanakkor elítélte az erőszakot, és közölte, hogy a szakszervezet vörös mellényesei október 6-án jelen lesznek a tüntetéseken, hogy megvédjék a középiskolásokat.
Súlyos bűncselekmények a tüntetések árnyékában
Súlyos testi sértés miatt indult eljárás két középiskolás diák ellen Belfortban, akik egy rendőrt bántalmaztak. Az eredeti nyomozás emberölési kísérlet miatt indult, de az ügyészség szerint nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték a gyilkossági szándékra.
Újabb ügyben indult eljárás La Ciotat-ban, ahol a rendőrség vasárnap Marseille-ben elfogott egy 16 éves fiút, akit azzal gyanúsítanak, hogy benzint öntött egy tanárra, amikor az megpróbált eloltani egy tüzet a Méditerranée Gimnázium előtt. A marseille-i ügyészség megerősítette, hogy a fiatalkorú az érintett iskola diákja volt, és őrizetbe vették.
Mit követelnek a diákok és a szakszervezetek?
A tanárok egy része támogatja a diákok követeléseit, ugyanakkor nem kíván részt venni a keddi demonstrációkon. Jean-Rémi Girard, a SNALC szakszervezet elnöke szerint a követelések között több olyan is szerepel, amelyet a pedagógusok évek óta hangoztatnak, például a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és az iskolák rossz állapota.
A szakszervezetek is nyomást gyakorolnak a kormányra: a költségvetési megszorítások felülvizsgálatát és a leggazdagabbakat érintő vagyonadó lehetőségét követelik. A Confédération paysanne mezőgazdasági szakszervezet is arra szólította fel tagjait, hogy traktorokkal csatlakozzanak a keddi megmozdulásokhoz.
Mi várható kedden?
A megmozdulások folytatását keddre várják, miután a hétvégén a diákmozgalom szervezői egyfajta frissítő szünetet tartottak. Az Union étudiante hallgatói érdekképviselet a labdarúgó-világbajnokság mintájára FC Gen Z néven ismertette a következő napok menetrendjét: hétfőre barátságos mérkőzéseket, keddre pedig a tiltakozások újraindítását tervezték.
Sébastien Lecornu miniszterelnök azt kérte, hogy ahol a biztonsági feltételek ezt lehetővé teszik, mindenhol induljon újra az oktatás, és minden akadémián kiemelten kezeljék a hosszabb távú tanárhiány, illetve a betöltetlen álláshelyek pótlását. Az első eredményekről október 16-án várnak beszámolót. A Snes-FSU szakszervezet szerint azonban a terv inkább azt mutatja, hogy a kormány szorult helyzetben van, és érdemi változás csak jelentős pluszforrásokkal érhető el.
Párizsban és több környező megyében a hatóságok már korlátozásokat vezettek be az oktatási intézmények körüli demonstrációkra. A francia állam tehát tehetetlenül szemléli, ahogy a rend és a tekintély elleni támadás egyre mélyül, miközben a kormányzat a szakszervezeti nyomásnak engedve próbálja kezelni a válságot.