Elveszett bizalom: Az Operettszínház társulata fellázadt a vezetés ellen
Írta: Gábor Tóth
A Budapesti Operettszínház társulata újabb nyílt levélben követelte Kiss B. Atilla főigazgatótól, hogy határolódjon el Orbán János Dénestől, és vállaljon felelősséget a színház súlyos helyzetéért. A színházon belül kirobbant botrány mögött több százmillió forintos kifizetések állnak, amelyeket a vezetés egy külsős szerző, Orbán János Dénes műveire költött – mindezt a társulat forráshiányra hivatkozva elvont bemutatói és előadásai mellett.
Miért vesztette el a vezetés a társulat bizalmát?
A társulat tagjai szerint a vezetés levelében közölt gazdasági magyarázatok és statisztikai átlagok nem változtatnak a mindennapi valóságukon. „A társulat tagjai és a színházban dolgozó szerződéses művészek közül sokan továbbra is az alacsony anyagi megbecsültséget és a csökkenő szakmai lehetőségeket tapasztalják” – fogalmaztak a Peller Anna Facebook-oldalán is megosztott közleményben.
A nyílt levél szerint a társulat nem tartja elfogadhatónak, hogy miközben a forráshiány miatt vontak meg bemutatókat, a vezetés komoly energiát fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire. „A sajtóból időközben értesültünk a fenntartó minisztérium által elrendelt vizsgálatról és a hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentésről. Ez a hivatalos lépés azt mutatja, hogy a korábban jelzett aggályaink megalapozottak lehetnek” – tették hozzá.
Mit követel a társulat?
A társulat határozottan elhatárolódott Orbán János Dénestől és dr. Rózsás Pétertől is, és ugyanezt várja el a főigazgatótól, a művészeti vezetőtől, a főzeneigazgatótól és a balettigazgatótól. „Vállalják a felelősséget a Budapesti Operettszínház jelen helyzetéért!” – szögezték le. A levél zárásaként hangsúlyozták: „A kialakult válság miatt ki kell mondanunk: a Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát.”
A nyílt levelet több tucat munkatárs aláírta, de sokan – mint írják – „még mindig rettegnek a vezetőség retorziójától, ezért nem merték aláírni.”
Mi áll a botrány hátterében?
Az ügy előzménye, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) – amelynek Orbán János Dénes a szakmai vezetője – több mint 400 millió forintért vásárolta meg a szerző műveinek felhasználási jogait. Később kiderült, hogy a Budapesti Operettszínház is hasonló kifizetéseket teljesített Orbán János Dénesnek, részben olyan művekhez kapcsolódóan, amelyek jogait a KMTG is megszerezte.
A 24.hu megkeresésére a KMTG korábban azt közölte, hogy nem látnak összeférhetetlenséget az ügyben, Orbán János Dénes pedig azt állította, hogy a döntések nem az ő hatáskörébe tartoztak, hanem a kulturális kormányzat jóváhagyásával születtek. Az Operettszínház szerint sincs összeférhetetlenség, annak ellenére sem, hogy az állami fenntartású intézmény és a szintén állami tulajdonban lévő irodalmi szervezet ügyvezetője ugyanaz a személy.
Az ügy országos visszhangot keltett: az Irodalmi Szakszervezet és a Színházi Kritikusok Céhe is reagált. Utóbbi nyílt levélben fordult Tarr Zoltán kulturális miniszterhez, és vizsgálatot kért a kifizetések jogszerűsége miatt. Nagy Ervin kulturális ügyekért felelős államtitkár a napokban bejelentette, hogy feljelentést tesz az Orbán János Dénesnek kifizetett közpénzmilliók miatt.
Gyakori kérdések a botrányról
Miért fizetett az Operettszínház Orbán János Dénesnek?
A színház állítása szerint a kifizetések pályázati forrásokból történtek, amelyeket nem lehetett más célra átcsoportosítani. A társulat azonban ezt nem tartja elfogadható magyarázatnak.
Ki Orbán János Dénes?
Orbán János Dénes író, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) szakmai vezetője, aki az Operettszínházban is jelentős összegeket kapott művei felhasználási jogaiért.
Miért nem írták alá sokan a nyílt levelet?
A társulat szerint a munkatársak rettegnek a vezetőség retorziójától, ezért nem merték nyilvánosan aláírni a dokumentumot.
Mi várható a továbbiakban?
A társulat várja a minisztérium által elrendelt hivatalos eljárás lezárását, „bízva abban, hogy annak eredménye a felmerült kérdéseket teljeskörűen tisztázza, és egyértelmű, átlátható kereteket teremt a további működéshez.” A magyar kulturális életben példátlan bizalomvesztés ügye most a minisztérium kezében van.