Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora nyilvánosságra hozta azokat a súlyos nyomásgyakorlási módszereket, amelyekkel a magyar kormány az elmúlt években próbálta megtörni az ország legpatinásabb egyetemének ellenállását. A rektor szerint Hankó Balázs miniszter rendszeresen telefonált neki, amikor egy-egy oktató kormánykritikus véleményt fogalmazott meg, Orbán Balázs pedig az egyetem feldarabolásával fenyegetőzött.
Hankó Balázs telefonjai az ELTE ellenállásáról
Darázs Lénárd a Krug Emília által vezetett Szinten túl című műsorban beszélt arról, hogy az ELTE azért került különösen nehéz helyzetbe, mert nem volt hajlandó csatlakozni az alapítványi modellváltáshoz. A rektor szerint az egyetem ezzel azt bizonyította, hogy a felsőoktatásban létezhet más út is, „nem lehet mindig úgymond becsicskulni”.
Amikor az ELTE oktatói közül valaki a kormányzat számára nem tetsző kijelentést tett a nyilvánosságban, az egyetem vezetéséhez telefonon érkezett jelzés. Mint mondta:
„amikor mondjuk a Polyák Gábor vagy a Fleck Zoltán (...) írt vagy szólt olyasmit a médiában, ami nem tetszett az akkori kormányzatnak, akkor felhívtak, hogy ezt hogy képzeljük.”
A kérdésre, hogy ki telefonált neki, a rektor egyértelműen Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert nevezte meg. Elmondása szerint a telefonhívásokat szankciók nem követték, inkább arra hívták fel az egyetem vezetésének figyelmét, hogy az adott megnyilatkozásból probléma lehet, és próbáljanak odafigyelni erre.
Az ELTE feldarabolásának terve
Darázs Lénárd szerint nemcsak az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt érte nyomás az egyetemet, hasonló kifogások vetődtek fel akkor is, amikor az ELTE társadalomtudósai a szegénységről vagy a cigányság helyzetéről készítettek tanulmányokat, illetve amikor a tanítóképző karon serdülők szexuális neveléséről szóló kurzust indítottak. A rektor szerint ennél is súlyosabb terv volt az egyetem szerkezetének átalakítása.
Állítása szerint az egyetem egyes részeinek leválasztása mellett konkrét karok jövőjét is érintő elképzelések vetődtek fel. A jogi kart állami finanszírozás nélküli, önfenntartó intézménnyé alakították volna, a Természettudományi Kar elcsatolása is felvetődött, miközben a tanárképzés és a bölcsészképzés pozícióit is gyengítették volna.
Darázs Lénárd jelezte: személyesen nem tárgyalt erről Orbán Balázzsal, de elmondása szerint az ELTE korábbi rektora és rektorhelyettese igen. A rektor szerint az egyetem feldarabolására vonatkozó fenyegetések „rendkívül komolyak” voltak.
Pénzügyi nyomásgyakorlás a modellváltásért
A rektor szerint a pénzügyi nyomásgyakorlás is része volt a folyamatnak, amellyel a kormány az alapítványi modellváltás felé próbálta terelni az ELTE-t. Mint mondta, Csák János korábbi kulturális és innovációs miniszter egy hivatalos vacsorán, az egyetem akkori rektora és kuratóriumi elnöke előtt közölte, hogy amíg az ELTE nem csatlakozik a modellváltó egyetemekhez, nem számíthat előnyös fejlesztési forrásokra.
Darázs Lénárd szerint a kormányzati nyomásnak ennél szélesebb előzményei voltak. Mint mondta, az ELTE már a kancellári rendszer 2015-ös bevezetése után is sajátos helyzetben volt, hiszen az egyetem mindig is „renitensnek” számított. A rektor szerint a kancellárok feladata az volt, hogy ideológiai keretet adjanak az intézmények működésének, az ELTE esetében azonban a kancellár tiszteletben tartotta a tudományos autonómiát.
A felsőoktatás autonómiájáért folytatott küzdelem
„A felsőoktatás mindig vörös posztó volt a Fidesz-kormány szemében, mivel a felsőoktatásnak lételeme az autonóm működés és hogy autonóm rendszerben működjenek az oktatók. Minden diktatórikus hatalom tagadja ezeket” – mondta. Úgy látja, hogy az Orbán-kormány felsőoktatási politikája nemcsak vagyonátrendezésről szólt, hanem azokról az intézményekről is, amelyek nem álltak be a sorba.
„A NER rendszere nemcsak abból állt, hogy vagyonokat csoportosítanak át, közkeletű szóval: a lopásból. Hanem az ellehetetlenítésről is szólt, azaz amely intézmények nem álltak be a sorba, azok megnézhették magukat”
– fogalmazott az ELTE rektora, megjegyezve, hogy az ELTE legfontosabb konfliktusa a kormányzattal az volt, hogy az egyetem nem akart lemondani az értékalapú működésről és az autonómiájáról. „Átéltük az 50-es éveket is, a 392. tanévünkben vagyunk, sok mindent láttunk, és erre tanít bennünket az egyetem” – tette hozzá.
Úgy látja, hogy ennek az ellenállásnak ára volt, amely pénzben és az infrastruktúra állapotában is megmutatkozott. Szerinte minél nagyobb nyomás nehezedett az ELTE-re, annál hatékonyabban próbált működni, meglátása szerint kormányváltás nélkül az egyetem helyzete beláthatatlan következményekkel járt volna.
A Krausz-féle kutatói program bírálata
Darázs Lénárd a műsorban a Krausz Ferenc nevéhez kötődő, külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítását, illetve külföldi tudósok Magyarországra hozatalát célzó elképzeléseket is élesen bírálta. A rektor szerint ehhez nem áll rendelkezésre sem a szükséges egyetemi infrastruktúra, sem a megfelelő finanszírozás és szakmai környezet. Mint mondta, egy élvonalbeli kutató nem egyedül érkezik, hanem kutatócsoporttal, és jelentős infrastruktúrát is igényel.
A rektor jelezte: az ELTE a saját, amúgy is szűkös lehetőségeiből még kiválósági alapot is létrehozott külföldi kutatók fogadására, de így sem sikerült kutatókat az intézményhez csábítani. A Krausz nevéhez kötődő modellről ezért azt mondta:
„a Krausz-féle modell azért – ezt ki kell mondani – az egyszerűen a parasztvakítás kategóriája.”
A kutatók Magyarországra csábításának terveit „nagyon-nagyon a mesekategóriába” sorolta, szerinte előbb a hazai kutatási és egyetemi feltételeket kellene érdemben javítani.
Súlyos bérhátrány és finanszírozási válság az ELTE-n
Az ELTE rektora szerint az előző évek következményei a finanszírozásban ma is érezhetők. Meglátása szerint az intézmény oktatói jelenleg mintegy 30 százalékos bérhátrányban vannak a modellváltó egyetemek dolgozóihoz képest, ami miatt az egyetemen feszült a hangulat.
A rektor úgy látja, azonnal mintegy 10 milliárd forintos bérfejlesztésre lenne szükség. Hosszabb távon pedig az ELTE jelenlegi, mintegy 40 milliárd forintos költségvetését körülbelül 120 milliárdra kellene emelni ahhoz, hogy az intézmény működését és leromlott infrastruktúráját megfelelő szintre lehessen hozni. Megjegyezte, hogy a diplomás átlagbér bruttó 1,2 millió forint, miközben az ELTE dolgozóinak átlagbére 750 ezer forint. Állítása szerint az egyetem munkatársainak 60 százaléka még az általános iskolai tanítók átlagbérénél is kevesebbet keres.
A rektor szerint ez nemcsak azért probléma, mert méltatlan egy ilyen rangú egyetemhez, hanem azért is, mert egy kormánynak meg kell fizetnie a kiemelkedő szakembereket. Ezt szerinte a Tisza-kormánytól is el kell várni. A rektor végül arról is beszélt, hogy pusztán a büntetőjogi felelősségre vonást nem tekinti rendszerváltásnak. Szerinte a felsőoktatásban kialakult struktúrákat is át kell alakítani. „Az nem rendszerváltás, hogy lecsukják a bűnözőket. Az csak annyit jelent, hogy működik a jogállam” – jelentette ki az ELTE rektora.